A bedolgozói jogviszony

dr. Futó Gábor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.06.26

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 526 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A bedolgozói jogviszony szabályainak idei aktualitását az adja, hogy korábban társadalombiztosítási szempontból munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony volt. 2013. január 1-jétől azonban a biztosítását már munkaviszony alapján kell elbírálni.

Már elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy a költségtérítés (rezsi) nem járulékalapot képező jövedelem, a biztosítási kötelezettséget és a járulékfizetést bármilyen kis összegű munkajövedelem megalapozza, ezzel jogot adva az egészségügyi szolgáltatásra is. Nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

A bedolgozói munkaviszony fogalmát az Mt. (2012. évi I. törvény) 88. pontja vezette be.

Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg.

A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét.

Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely. A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki.

A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – feladatát a saját eszközeivel végzi.

A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – megállapítja az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A munkavállaló munkarendje kötetlen. A munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.    

Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja (Mt. 198 – 200. §-ai).