Az új kata szakmák szerint: edzők, sportolók
Olvasási idő: 6 perc
A 2022-es nyári kata változások értékelése még folyik, de az biztos, hogy a kisadózás eddigi egyszerűségéhez képest az adminisztrációs terhek növekedni fognak, mégha adózási szempontból nem is feltétlenül fog minden egyéni vállalkozó rosszabbul járni. A legfontosabb tanulság továbbra is az, hogy egyáltalán nem mindegy: ki és milyen jellegű tevékenysége(ke)t végez, illetve mekkora mértékű a „kényszer” vállalkozásának működtetésére.
Szakképzett edzők, sportszervezők, hivatásos sportolók
Ebbe a kategóriába sorolhatjuk (szigorúan az ekho szerint) az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzőjét vagy hivatásos sportolóját, illetve az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség, válogatott vezetőedzőjét (szövetségi kapitánya) vagy hivatásos sportolóját, valamint a nemzetközi sportszövetség munkavállalóját, sportmunkatársát.
Az itt felsorolt szűk körbe tartozó sportszakemberek – a mindenki számára elérhető szja szerinti egyéni vállalkozás, valamint átalányadózás mellett/helyett – választhatják az ekho szerinti adózást is az általános szabályoktól még kedvezőbb feltételekkel.
Ebbe a körbe tartozó – összefoglalóan – sportszakemberek az Ekho törvény 3. § (3) bekezdésében felsorolt tevékenységeket folytatóktól eltérően az Ekho törvényben meghatározott edzők esetében évi 250 millió forintban, míg a szintén taxatív módon meghatározott hivatásos sportolóknál évi 500 millió forintban került rögzítésre az értékhatár.
De nem csak a munkavállalókra vonatkozóan kerültek meghatározásra kedvezőbb szabályok, hanem a kifizetők/munkáltatók részére is, hiszen az Ekho törvény 4. § (6) bekezdése szerint – az általános rendelkezéstől eltérően – a kifizető nem fizet ekhot a hivatásos sportoló, valamint a nemzetközi sportszövetség munkavállalója részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
Ahogya azt cikksorozatunk korábbi elemében is kifejtettük: az ekho szerinti adózás szigorúan véve nem egyéni vállalkozói forma, ugyanakkor a vállalkozói szerződéssel tevékenységet végzők is nyilatkozhatnak egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) alkalmazásáról.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.) 1. § (1) bekezdés értelmében a taxatív módon meghatározott tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozata szerint a munkáltató/kifizető hely köteles az ekho adózási forma szerint teljesíteni az adózó adózási kötelezettségét.
Azaz amennyiben a munkavállaló/ vállalkozó azt választja, hogy az adott munka- vagy megbízási jogviszonyban egy egyszerűbb és költségkímélőbb megoldással szeretne élni, úgy azt a kifizetőhelynek érvényre kell juttatnia.
Az ekho adózási forma esetében tehát adott egy, az Ekho törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető.
Napjainkban az Ekho törvényben felsorolt tevékenység(ek)et végzők jelentős aránya vállalkozó, mellyel széles körű szabadságot tudhatnak magukénak – hiszen egyszerre akár több színházban, újságnál vagy éppen edzőteremben is „dolgozhatnak” – ugyanakkor nincsenek vagy kevésbé jellemzőek a hosszú távú szerződések, melynek eredményeként a munkaviszony által nyújtott anyagi és szociális biztonság nem, vagy korlátozott módon tud csak megvalósulni.
