EKHO lehetősége minimálbér alatt

Az érintett havi 60 órás munkaviszonyban dolgozik a munkahelyén és havi bruttó 124.571 Ft-ot keres. Ebből ugyan levonásra kerülnek közterhek, de ez az összeg nem éri el a havi minimálbért, így havonta nem fizeti meg a legalább a minimálbér után fizetni köteles közterheket. Kérdés, hogy ebben az esetben arányosan csökkentve, de jogosultak-e az EKHO szerinti adózásra a szövetségünk által kifizetett megbízási díj vonatkozásában?
A megbízási díj 2026. évben havi bruttó 130.000 Ft-ot jelent, amit az edző egy 2026. március 01.és 2027. február 28. közötti időre szóló megbízási szerződés alapján kapná havonta.

Kiindulási pont az, hogy az EKHO szerint adózónak rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót), mely jövedelmek a következőek lehetnek:

• a munkaviszonyból származó,
• egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
• társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
• egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízásiszerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény, illetőleg a Tbj. törvény szerint fizeti meg a magánszemély, vagy pedig a kifizető.

Tulajdonképpen helyesnek mondható az EKHO-ra vonatkozó levezetés, melynek a lényege, hogy havi szinten megfizetésre kerülnek a közterhek. 
A felettes rész elszámolható az EKHO szabályai szerint, feltéve, ha a tevékenység beletartozik az EKHO szerinti körbe. Mivel a tevékenység a kérdés pontosítva lett, ezért az éves szintű 60 milliós szabály az irányadó azzal, hogy ez az egész évre értendő. Amennyiben az éves szintű az általános szabályokhoz igazodó adózói jövedelem nem érné el az éves szintű minimálbért, akkor a bevételi összeghatárt a már említett évi 60 millió forinthoz arányosítani kell.

Mindent egybevetve az EKHO-nak létezik fékező hatása abban az esetben, ha a minimálbérhez igazított éves szintű jövedelem és a mögöttes járulékfizetési kötelezettség nem történne meg, amikor az arányosítás szabályai az irányadóak. 

Esetünkben a kérdés szerinti kifizetés nem éri el a minimálbért, ezért az arányosítás szabályai lesznek az irányadóak. Tehát ahány százaléka lesz a kifizetés a minimálbér értékének, ugyanolyan százalékban vehető igénybe az EKHO maximális összege.

Az EKHO tekintetében szükséges a magánszemély előzetes írásos nyilatkozata a kifizető felé, a még nem számfejtett összegre, amely nyilatkozat bármikor vissza is vonható. A kifizetőnek a nyilatkozatban foglaltak szerint kell eljárnia, annak esetleges visszavonásáig. A nyilatkozatot illetően nincs formanyomtatvány, azt a magánszemély készíti el és adja át a kifizetőnek. A nyilatkozat lényeges eleme, hogy a magánszemély egyértelműen közölje, mekkora összegű bevétele után kéri az EKHO szerinti adózás megállapítását, amely nyilatkozatot az adóév során a magánszemély bármikor megtehet. Tehát az EKHO szerinti jogviszony kezdése évközben is lehetséges.
Az EKHO adót jelentő 15% úgy oszlik meg, hogy 9,5% az Szja, és az pedig 5,5% Tb-járulék: Viszont ez a Tb-járulék a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokba nem számít bele, így pl. táppénzre vagy más egyéb pénzbeli ellátásra sem jogosít, Pl. gyed, esetén. Ugyanakkor a befizetett Tb-járulék esetén az EKHO szerint adózó a Tb. ellátásokra már jogosult lesz.