Kata új feltételekkel: százezrek múlhatnak egy döntésen

Mit hozhat a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet, és hol lehetnek a buktatók?

A 2026. október 6-án közzétett dokumentum még társadalmi egyeztetés alatt álló tervezet, nem elfogadott törvény. Az alábbiak a 2026. október 8-án megismerhető javaslatot mutatják be, ezért az összegek, feltételek és dátumok még változhatnak.

Ami ma érvényes

A kiindulópont továbbra is a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.). A jelenlegi katát csak a törvényi feltételeknek megfelelő főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja. A havi tételes adó 50 ezer forint, a teljes éves, különadó nélküli bevételi keret 18 millió forint. A keret feletti rész után 40 százalékos különadó fizetendő. A kifizetőtől megszerzett termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási ellenérték főszabály szerint megszünteti az adóalanyiságot, a taxis személyszállítás törvényi kivételével. (Kata tv. 1–2., 5. és 7. §.)

Ez most is fontos. A változásról szóló hír alapján még nem lehet céges ügyfelet úgy kiszolgálni, mintha az új szabályok már alkalmazhatók lennének. A tervezet nem ad felmentést a hatályos előírások alól.

Kik előtt nyílhat meg az új kata?

A tervezet új kata-rendszert vezet be, nem a jelenlegi szabályozást bővíti ki. A tervezet az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozók előtt nyitja meg szélesebben a katát. A tervek alapján a legalább heti 36 órás munkaviszonyban állók, a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjasok és a nappali rendszerű oktatásban tanulók is választhatják. A társas vállalkozások számára azonban továbbra sem nyílik meg ez a lehetőség. Egy bt. vagy kft. a tervezet alapján sem válhat kata-alannyá. Az adószámtörléshez és a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből szerzett bevételhez kapcsolódó kizárások megmaradnak. (Tervezet 1–4. §.)
A köznyelvi „mellékállás” önmagában nem dönti el az adómértéket. A főfoglalkozású minősítésnél a tervezet a tárgyhó egészében fennálló körülményeket veszi alapul. Több munkaviszonynál az előírt heti munkaidőt össze kell számítani. A hónap közben megszűnő munkaviszony vagy a tanulói helyzet változása ezért a kata összegét is érintheti. A nyugdíjas megjelölés pedig nem terjed ki automatikusan valamennyi nyugdíjszerű ellátásra. (Tervezet 2. § 2. pont.)

Két rendszer egymás mellett

A tervezet szerint 2027-ben és 2028-ban a jelenlegi és az új kata párhuzamosan működik. A Kata tv. szerinti rendszerben azok maradhatnak, akik 2026. december 31-én már annak alanyai, és adóalanyiságuk később sem szűnik meg. Ide új vállalkozó már nem léphet be, csak az új szabályozást választhatja. (Tervezet 29. §.)
A régi rendszerben maradás ugyanakkor nem jelenti a mai adóteher megőrzését. A javaslat ott is emelést tartalmaz. A két rendszer főbb tervezett adatait az alábbi táblázat mutatja. (Tervezet 7., 10. és 30. §.)

A tervezet szerint a régi rendszer havi adója 2028-ban 100 ezer, ellátási alapja 215 ezer forint lenne. Ez a rendszer 2029. január 1-jén megszűnik, a benne maradó vállalkozók főszabály szerint automatikusan átkerülnek az új katába. Aki ezt nem szeretné, annak a tervek alapján 2028 végéig kell nyilatkoznia. (Tervezet 14–17. és 30. §.)
A 75 ezer forintos összeg tehát az átmenetileg fennmaradó rendszer tervezett adója. Nem az új kata szabadon választható, olcsóbb változata. Mindez még nem elfogadott törvény, az átmenet részleteit is újra ellenőrizni kell majd a végleges szövegben.

Kata új feltételekkel: százezrek múlhatnak egy döntésen

2026. november 23-i szakmai napunkon Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor a KATA és az átalányadó 2027-es szabályait, választási feltételeit és adóterheit hasonlítja össze az addig rendelkezésre álló legfrissebb jogszabályok és hivatalos információk alapján. Az előadáson konkrét számításokon keresztül mutatja be a két adózási mód közötti különbségeket, valamint a választásnál mérlegelendő szempontokat.

Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:

• Milyen feltételekkel választható a KATA 2027-ben?
• Milyen változásokat hoz a KATA 2027-es átalakítása?
• Kik számára lehet kedvezőbb a KATA, és kiknek érdemes az átalányadózást választani?
• Mit jelent a gyakorlatban az általános költséghányad 50 százalékra emelése?
• Hogyan alakul az átalányadózó adómentes jövedelme és adóterhelése 2027-ben?
• Milyen bevételi korlátokra és alanyi adómentességi szabályokra kell figyelni?
• Milyen szja-, tbjárulék- és szochokötelezettséggel kell számolni átalányadózás esetén?
• Hogyan alakulnak az adó- és járulékterhek különböző bevételi szinteknél?
• Milyen teendők és határidők kapcsolódnak a 2027-re választott adózási módhoz?

A havi adó a minimálbérhez igazodhat

Az új rendszerben a tervezet szerint 2028-tól a tételes adót az előző év első napján érvényes minimálbér alapján számítják, ezer forintra kerekítve. Főfoglalkozásban a szocho és a társadalombiztosítási járulék együttes mértékét, nem főfoglalkozásban a személyi jövedelemadó mértékét alkalmazzák. (Tervezet 7. §.)
Ez azt jelenti, hogy a 2027-re közölt havi összegekkel nem lehet változatlanul számolni egy többéves üzleti tervben. A következő év közterhét az alkalmazandó minimálbér és adómértékek alapján újra kell számolni. Éves szinten már a havi összeg néhány ezer forintos változása is érzékelhető többletkiadást jelenthet.

A céges bevétel külön terhe

A tervezet megengedi a belföldi és külföldi kifizetőktől származó bevételt, de kiegészítő adót kapcsol hozzá. A kifizetői bevétel 15 százalékából le kell vonni az adott évre összesen fizetendő tételes adót. Kiegészítő adóként csak a pozitív különbözetet kell megfizetni. Azokra a hónapokra, amelyekre nincs tételesadó-fizetési kötelezettség (például egész havi szünetelés vagy egész hónapban folyósított CSED, GYED, táppénz miatt, ha ezalatt a vállalkozó katás tevékenységet nem végez és bevételt sem szerez), levonás sem jár. (Tervezet 7. § (8)–(9) bekezdés és 8. §.)
Nézzünk egy példát a tervezet alapján. Egy egész évben havi 100 ezer forintot fizető főfoglalkozású vállalkozó éves tételes adója 1,2 millió forint. Összesen 12 millió forintot kap (öt, egymástól független céges ügyféltől, egyenként 2,4 milliót). A számítás a következő.

Tétel	Összeg
Kifizetői bevétel 15 százaléka	1 800 000 Ft
Éves tételes adó	1 200 000 Ft
Fizetendő kiegészítő adó	600 000 Ft
Tételes és kiegészítő adó együtt	1 800 000 Ft

A példa feltételezi, hogy az összes bevétel 12 millió forint, minden hónapra van tételesadó-fizetési kötelezettség, és egyik ügyfél sem jelenlegi vagy tiltott időszakon belüli volt munkáltató. A számítás kizárólag a tervezett kataterheket mutatja.
Ugyanilyen bevételnél és ügyfélmegoszlásnál a havi 50 ezer forintot fizető nem főfoglalkozású vállalkozó éves tételes adója a tervezet alapján 600 ezer forint. Ehhez 1,2 millió forintos kiegészítő adó társul, így a két adó együtt szintén 1,8 millió forint. A kisebb havi összeg tehát ebben a példában nem jelent kisebb éves kataterhet.
A tervezet alapján főfoglalkozásban 8 millió, nem főfoglalkozásban 4 millió forint kifizetői bevételig nem keletkezik kiegészítő adó, ha az év mind a tizenkét hónapjára fennáll a megfelelő összegű adófizetési kötelezettség. Ezek számított értékek, nem önálló bevételi korlátok. Kevesebb adóköteles hónap vagy változó főfoglalkozású státusz esetén más eredmény adódik.
A tervezet szerint a kiegészítő adót az év lezárása után, egy összegben kell elszámolni, bevallani és megfizetni, legkésőbb a következő év február 25-éig; a 2027-es példa főfoglalkozású vállalkozója tehát a 600 ezer forintos különbözetet 2028. február 25-éig fizeti meg. Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, erre a megszűnést követő 30 nap áll rendelkezésre. [Tervezet 8. § (6)–(7) bekezdés.]
Ha az összes éves bevétel meghaladja a 22 millió forintot – vagy kevesebb adóköteles hónap esetén az arányosan csökkentett keretet –, a keret feletti rész után a tervezet szerint 40 százalékos különadót kell fizetni, ezt a részt azonban nem terheli további 15 százalékos kiegészítő adó. [Tervezet 7. § (4)–(5) bekezdés és 8. § (5) bekezdés.]

Egyetlen nagy ügyfél miatt is megszűnhet a kata

A tervezet szerint az adóalanyiság az adóév végével megszűnik, ha egy kifizetőtől és az adóévben vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől megszerzett ellenérték együtt eléri az összes éves bevétel 50 százalékát. Pontosan 50 százalék is elegendő a kieséshez. [Tervezet 5. § (1) bekezdés g) pont.]

Ez az egyik legfontosabb gyakorlati buktató. Ha a vállalkozó teljes bevétele 12 millió forint, és ebből 6 millió ugyanahhoz a megrendelői körhöz tartozik, a tervezetben szereplő feltétel már teljesül. A 22 milliós keret alatt maradás ebben a helyzetben nem védi meg az adóalanyiságát.

A bevételi arány év közben is változik. Ha a kisebb ügyfelek később fizetnek, a nagy megrendelő pedig még decemberben rendezi a számláját, az év végi megoszlás eltérhet a szerződések alapján várt aránytól. Ezért a szerződésállomány mellett a tényleges pénzbeérkezést is követni kell. A kapcsolt vállalkozások bevételeit pedig együtt kell vizsgálni, hiába szerepelnek különböző nevek a számlákon.

Korlátok a munkáltatónak számlázásnál

A tervezet szerint a jelenlegi munkáltatótól, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatótól, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától megszerzett kifizetői bevétel a bevételszerzést megelőző nappal megszünteti az adóalanyiságot. Ezen az sem változtat, ha a díj más személy közbeiktatásával érkezik, de a terméket vagy szolgáltatást ténylegesen a kizárt megrendelő kapja. [Tervezet 5. § (1) bekezdés f) pont és (2) bekezdés.]

Az 50 százalékos feltételhez képest ez más kockázat. A tervezet alapján itt nem kell megvárni az éves bevételi arány kialakulását. Egy kis összegű ellenérték is megszünteti az adóalanyiságot, ha a megrendelő a kizárt körbe tartozik. A kiegészítő adó megfizetése sem teszi megengedetté ezt a bevételt.

Szerződéskötés előtt ezért a korábbi foglalkoztatást és a megrendelő kapcsolatait is tisztázni kell. A katába történő visszatérés lehetősége nem jelenti automatikusan azt, hogy a korábbi munkáltatóval vállalkozói formában is folytatható ugyanaz az együttműködés.

A bevételi keret és az áfamentesség két külön kérdés

Az új kata tervezett teljes éves kerete 22 millió forint. A tervezet szerint az ezt meghaladó rész után 40 százalékos különadót kell fizetni. Kevesebb tételesadó-fizetéssel érintett hónapnál a keret is csökken. A keret feletti bevételrészt a javaslat nem terheli kiegészítő adóval is. (Tervezet 7–8. §.)
Hat adóköteles hónapnál például a tervezet alapján 11 millió forint a keret. Ha a kizárólag lakossági ügyfelektől származó bevétel 12 millió, a keret feletti 1 millió után 400 ezer forint különadó adódik. A példa jól mutatja, miért félrevezető önmagában a 22 milliós éves összeget figyelni.
Az áfában más szabályokat kell alkalmazni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint. Ez már elfogadott szabályozás, nem a mostani katatervezet része. [Áfa tv. 188. § (2) bekezdés; a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény 14–16. §.]
A 2027-re azonos összegű értékhatárok sem teszik azonossá a két számítást. A kata bevételszerzési szabályait és az Áfa tv. szerinti ellenérték-számítást külön kell vizsgálni. A kataválasztás nem jelent automatikus alanyi adómentességet, a katakeret átlépésének pedig más következménye van, mint az áfamentességi értékhatár túllépésének.

Magasabb adó mellé magasabb ellátási alap

Az új rendszer főfoglalkozású kisadózója a tervezet szerint biztosítottnak minősül. Az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól a tárgyévi minimálbér. A nem főfoglalkozású kisadózó viszont e jogállása alapján nem szerez biztosítást, társadalombiztosítási vagy álláskeresési ellátási jogosultságot. (Tervezet 10. §.)
Aki alkalmazottként is dolgozik, annak az ellátási helyzetét a munkaviszonyával együtt érdemes áttekinteni. A tervezet szerinti havi 50 ezer forintos kata önmagában nem hoz létre új biztosítási jogviszonyt. A főfoglalkozásúak magasabb ellátási alapja pedig nem azonos a folyósítandó ellátás összegével. A táppénzt és a nyugdíjat is az adott ellátásra vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani.
A nyugdíjasoknak is érdemes teljes éves összehasonlítást készíteniük. Attól, hogy egy adózási forma ismét választhatóvá válik, még nem biztos, hogy az adott bevétel, költségszint és személyes helyzet mellett ez a legkedvezőbb.

Több figyelmet igénylő nyilvántartás

A tervezet alapján a tételes adó határideje a következő hónap 12-e, az éves bevallásé és a kiegészítő adóé a következő év február 25-e. Év közbeni megszűnésnél 30 nap áll rendelkezésre. A nyilvántartásban külön jelölni kell a kifizetői bevételt. (Tervezet 7–8. és 11–12. §.)
A könyvelői feladat így nem merül ki a havi adó előírásában. A tervezet szabályainak követéséhez ügyfelenként nyilván kell tartani a befolyt összegeket, a kapcsolt megrendelőket, a foglalkoztatási előzményeket és a főfoglalkozású minősítés változásait. Egy több ügyféllel dolgozó vállalkozónál a bevételi nyilvántartás ezekkel az adatokkal ad megfelelő segítséget az ellenőrzéshez.
A tervezet szerint a tételes adó nem váltja ki az alkalmazottak közterheit. A helyi iparűzési adót és az áfakötelezettségeket is külön kell számításba venni. Az adózási módok összehasonlításánál a költségek, a személyes adókedvezmények és az adminisztráció is számítanak. (Tervezet 9. §.)

Mire lehet most felkészülni?

A tervezet 2026. december 1-jét jelöli meg az új kata választásának első bejelentési napjaként, 2027. január 1-jei kezdettel. Ez tervezett menetrend, nem jelenleg alkalmazható eljárás. A társadalmi egyeztetés határideje 2026. október 14. (Tervezet 17. § és az egyeztetéshez közzétett tájékoztatás.)
Most a bevételi adatok rendezésének van értelme. Érdemes külön összesíteni a lakossági és kifizetői bevételeket, azonosítani a legnagyobb ügyfeleket, áttekinteni a munkáltatói kapcsolatokat, majd több bevételi forgatókönyvre kiszámítani az éves terhet. A régi katában maradóknak a tervezett magasabb havi adóval és az eltérő ellátási alappal is számolniuk kell.
A tervezet 16. § (2) bekezdése külön áttérési lehetőséget ad annak, akinek a régi kataalanyisága kifizetői bevétel miatt szűnik meg. Ha a bevételszerzést követő 15 napon belül bejelenti az új kata választását, a normaszöveg szerint az új adóalanyiság a bevételszerzés napjától jön létre. A váltás hónapjára csak az új tételes adót kell megfizetni. Az indokolás eltérően fogalmaz a kezdőnapról, ezért ezt a részletet a végleges törvényben külön ellenőrizni kell. [Tervezet 16. § (2) bekezdés és a hozzá tartozó indokolás.]
A váltásnál a korábbi adózási időszakból áthúzódó bevételeket, készleteket és kedvezményeket is ellenőrizni kell. A tervezet külön áttérési szabályokat tartalmaz, ezért egy decemberi számla januári kifizetését nem lehet kizárólag a banki jóváírás dátuma alapján automatikusan az új katához rendelni. (Tervezet 13. §.)

A döntést végül az elfogadott és kihirdetett törvény alapján lehet meghozni. A jelenlegi dokumentum még nem elfogadott törvény. 

Források:

Ellenőrzési időpont: 2026. október 8. A tervezetre utaló szakaszszámok a társadalmi egyeztetésre közzétett normaszöveg számozását követik.
A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény társadalmi egyeztetésre közzétett tervezete és indokolása, 2026. október 6. 

A tervezet normaszövege. 

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény. 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. 

A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény 14–16. §, 
a kihirdetett szöveg szerint.