Bejelentkezés

Ez a tartalom 61 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az új kata szakmák szerint: a kilépők

Jelenleg sok olyan kisadózó vállalkozás működik, amely az új törvény alapján ki fog esni a kisadózói körből, tehát más adónemet kell választania. Az érintettek nemcsak az idő rövidsége miatt vannak nehéz helyzetben. Összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyekre mindeképpen választ kell találni a kilépőknek a hátralévő hetekben.

Először is minden jelenleg kisadózó vállalkozásnak át kell gondolnia azt a kérdést, hogy

  • egyéni vállalkozónak minősül-e az új törvény alapján?
  • főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e?
  • milyen vevői/szolgáltatást igénybe vevői körnek számláz jelenleg és kinek kíván számlázni a jövőben?

Azt is érdemes megnézni, hogy van-e adótúlfizetése. Sokan előre egy évre, félévre kifizették már a tételes adót. Adótúlfizetés esetén a 17-es nyomtatványon kérjenek majd átvezetést arra az adónemre, amelyet választják. pl. személyi jövedelemadóra, társasági adóra, kisvállalati adóra vagy éppen szochora, netán tb járulékra.

Akik biztosan kiesnek a tételes adó alól

A jelenlegi kisadózók köréből kiesnek (nem teljes körű a felsorolás):

  • a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az ügyvédi irodák, az egyéni cégek,
  • a nappali tagozatra járó diák, 
  • a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető 
  • a nyugdíjasok,
  • a 36 órát elő vagy meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők,
  • a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül (leegyszerűsítve nem nyugdíjas közreműködő tag),
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A jelenlegi adóalanyisági kör tehát jelentősen leszűkül.

Egyéni vállalkozó kiesése a jelenlegi tételes adó alól és az új adónem választása

Az új szabályok alapján sok egyéni vállalkozó kiesik a katából, mert nem főfoglalkozású, hanem mellékfoglalkozású vállalkozó (többes jogviszonyos vagy nyugdíjas) 

Amennyiben egy egyéni vállalkozó kiesik a tételes adó alól, akkor személyi jövedelemadó alá fog kerülni. Az Szja tv. hatálya alá kerüléskor kétféle adózási módot választhat:

  • tételes költségelszámoló lesz (jövedelem alapján adózik)
  • átalányadózó lesz (elismert költséghányaddal számol)

Ezek a vállalkozók az Szja. tv. szerinti átalányadózást a 2022. adóévre választhatják, azonban 2022. október 31-éig be kell jelenteniük a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Erre a dátumra nagyon oda kell figyelni. A határidő elmulasztása esetén költségelszámoló személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozóvá válnak.
A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi. Meg kell várni a NAV által közzéteendő nyomtatványt.
Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.

Társas vállalkozások kiesése a jelenlegi tételes adó alól

A jelenleg kisadózó vállalkozásnak minősülő társas vállalkozások mindegyike kiesik a katából augusztus 31. napjától. 

Ők kétféle adónem között választhatnak:

  • választhatják a társasági adót 
  • választhatják a kisvállalati adót is. Az adórendszerünkből adódóan más lehetőségük nincs.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2022. január 1-jétől változott. Ez a változás a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat pozitívan érinti. Megoldódtak azok a problémák, hogy a kültag lehet-e ügyvezető. Igen. Most már törvényi alátámasztás mellett lehet.

A tételes adó alól kieső egyéni és társas vállalkozók jelenlegi különadója

A jelenleg hatályos törvény alapján az éves bevételi korlát 12 000 000, forint, viszont ennek 18 000 000 millió forintra történő emelése a tételes adó alól kiesőket is érinti. Az új Kata törvény 15.- § (3) bekezdése alapján az időarányos bevételi korlát a jelenlegi Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 500 000 forint (nem 1 000 000) szorzata.

A január 1-jétől minden hónapban adót fizetők esetében 8 hónap x 1 500 000 = 12 000 000 forint. Ennyi lehet a bevétele augusztus 31-ig.
Ha egy vállalkozónak április-május hónapban nem kellet fizetnie és nem is fizetett tételes adót (pl. betegállomány, szüneteltetés), és kiesik a tételes adó alól, akkor a bevételi korlát augusztus 31-ig 6 hó x 1 500 000 forint = 9 000 000 forint. Ha ettől több bevételre tesz szert, akkor a többlet összegre a 40 százalék különadót is meg kell fizetnie.
Tételezzük fel, hogy egy magánszemély tulajdonosokkal rendelkező betéti társaság alapítására 2022. június 5-én került sor. A betéti társaság azonnal bejelentkezett a tételes adó hatálya alá. Ebben az esetben augusztus 31-ig figyelembe vehető hónapok száma 3 hónap. A különadómentes bevételi korlát 3 hónap x 1 500 000 = 4 500 000 forint.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2022. augusztus 31-éig még él az a 40 %-os különadó is, amelyet a külföldi-belföldi kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás vagy az ugyanazon kifizetőnek 3 millió forint feletti számlázás esetén kell megfizetni.

A már megkötött szerződések miatti számlázási problémák

A gyakorlatban nem ritka eset, amikor a szerződések több hónapra, netén több évre szólnak, és a szerződő partnerek egyike kisadózó vállalkozó. Ez most komoly gondot jelethet.
Amennyiben a szerződés teljesítése 2022. augusztus 31. utánra esik és ekkor történik a számlázás, akkor a vállalkozó kiesik a tételes adó alól.
A kiszámlázott bevétel már a személyi jövedelemdó szabályai alapján adózik. átalányadózás esetén – tekintve, hogy főfoglalkozású vállalkozóról van szó – a személyi jövedelemadón kívül megjelenik a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék is.

Mit lehet tenni? Ebben az esetben javasolt, hogy a szerződés módosításra kerüljön és amennyiben lehetséges a részteljesítések legyenek elszámolva augusztus 31-ig. 

Nézzünk néhány példát:

  • egy kőműves vállalkozó szerződést kötött az önkormányzattal. A szerződés június 1-től október 31-ig szól. A szerződés értelmében kikövezi a vizesárkot és járdát épít a szükséges helyekre. Az elszámolásra a munka befejezése után kerül sor. Ebben az esetben a szerződésmódosítás lehetséges és készültégi foknak megfelelően számlázni lehet. Elegendő a szerződést és a fizetési feltételeket részteljesítésesre módosítani.
  • Egyóradó tanár elvállal tanfolyamot, amely június 15-től október végéig tart. Ebben az esetben is megoldható a rész számlázás.
  • Egy villanyszerelő elvállalta egy lakótelep lakásaiban a villanyszerelési munkálatokat. A szerződés időtartamának vége szintén meghaladja az augusztus 31-ét. Ebben az esetben is kitalálható a korábbi elszámolás módja.

Az augusztus 31-éig történő teljesítések elszámolása a katából való kiesés esetén

A gyakorlatban igen sokszor előfordul, hogy a számla nem az értékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás napján lesz kiállítva, vagy számla kiállítására nem is került sor. Nézzük hogyan kell elszámolni a bevételeket.

A nyugta kibocsátása

Az Áfa törvény nem minden esetben ír elő kötelező számlázást. Vannak esetek, amikor a számla helyett a nyugta is elég. Nyugtát készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történőpénzfizetés esetén lehet kiállítani.  

Ha a vállalkozó 2022. augusztus 31-én vagy korábban nyugtát állít ki, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. A szeptember 1-jétől kiállított nyugták (tekintettel arra, hogy már nem lesz kisadózó) már a választott adónem alatti bevételt képezi (szja, társasági adós vagy kisvállalati adós bevételnek számít).

Számla, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása

Az Áfa törvény szerint a számla kötelező adattartalmát képezi a számlakibocsátás dátuma és az Áfa tv. szerinti teljesítési nap is. Aki költségvetési szervnek vagy önkormányzatnak számláz, az tudassa a megrendelővel, hogy a teljesítés napja nem azonos az általuk kiadott teljesítésigazolás napjával. Most különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők ne húzzák az időt. Ugyanez a szabály vonatkozik a vállalkozói szférára is.

Ha a jelenlegi katás vállalkozó által kibocsátott számlán a teljesítés napja 2022. augusztus 31-ei vagy korábbi dátumú, akkor ez a bevétel még katás bevételnek számít, függetlenül attól, hogy a bevétel mikor kerül jóváírásra a vállalkozó fizetési (pénzforgalmi) számláján. A későbbi teljesítési nappal rendelkező számlákon szereplő bevétel már más adónem alá fog tartozni. Nézzünk néhány konkrét esetet.

Számlakiállítás dátuma Teljesítés napja Fizetési határidő Az érintett adónem
augusztus 8. augusztus 9. augusztus 25. ez még katás bevétel
augusztus 12. augusztus 5. augusztus 30. ez még katás bevétel
szeptember 6. augusztus 25. augusztus 30. ez még katás bevétel
szeptember 3. augusztus 29. szeptember 12. ez még katás bevétel
augusztus 31. szeptember 1. szeptember 20. ez már nem katás bevétel
szeptember 4. szeptember 3. szeptember 12. ez már nem katás bevétel

Az előleg

Előleg esetén előlegszámlát kell kiállítani. amennyiben az előleg kézhezvétele vagy a számlán való jóváírása 2022. augusztus 31-ára vagy korábbra esik, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. Amennyiben a végszámla nem nullás, és a teljesítés napja 2022. augusztus 31-e utáni, akkor ez a különbözet már a választott adónem alá tartozik.

Tegyük fel, hogy a kisadózó vállalkozó 2022. augusztus 31-én 1 000 0000 forint előleget vesz át a megbízójától. A végszámla teljesítési napja 2022. október 3. A végszámla alapján a vállalkozó még 1 500 000 forintra jogosult. Ez az 1 500 000 forint már nem katás bevétel lesz.

Érdemes átgondolni, hogy a vállalkozók 2022. augusztus 31-ig előlegszámlát állítsanak ki a már megkezdett munkákról, már amennyiben a szerződő partner ezt befogadja és kifizeti. Az előleg akár 100 százalék mértékű is lehet. A végszámla lehet nulla végeredményű is.

Sándorné Új Éva (2022-07-25)