Az új kata szakmák szerint: a kilépők
Olvasási idő: 10 perc
Jelenleg sok olyan kisadózó vállalkozás működik, amely az új törvény alapján ki fog esni a kisadózói körből, tehát más adónemet kell választania. Az érintettek nemcsak az idő rövidsége miatt vannak nehéz helyzetben. Összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyekre mindeképpen választ kell találni a kilépőknek a hátralévő hetekben.
Először is minden jelenleg kisadózó vállalkozásnak át kell gondolnia azt a kérdést, hogy
- egyéni vállalkozónak minősül-e az új törvény alapján?
- főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e?
- milyen vevői/szolgáltatást igénybe vevői körnek számláz jelenleg és kinek kíván számlázni a jövőben?
Azt is érdemes megnézni, hogy van-e adótúlfizetése. Sokan előre egy évre, félévre kifizették már a tételes adót. Adótúlfizetés esetén a 17-es nyomtatványon kérjenek majd átvezetést arra az adónemre, amelyet választják. pl. személyi jövedelemadóra, társasági adóra, kisvállalati adóra vagy éppen szochora, netán tb járulékra.
Akik biztosan kiesnek a tételes adó alól
A jelenlegi kisadózók köréből kiesnek (nem teljes körű a felsorolás):
- a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az ügyvédi irodák, az egyéni cégek,
- a nappali tagozatra járó diák,
- a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető
- a nyugdíjasok,
- a 36 órát elő vagy meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők,
- a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül (leegyszerűsítve nem nyugdíjas közreműködő tag),
- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A jelenlegi adóalanyisági kör tehát jelentősen leszűkül.
Egyéni vállalkozó kiesése a jelenlegi tételes adó alól és az új adónem választása
Az új szabályok alapján sok egyéni vállalkozó kiesik a katából, mert nem főfoglalkozású, hanem mellékfoglalkozású vállalkozó (többes jogviszonyos vagy nyugdíjas)
Amennyiben egy egyéni vállalkozó kiesik a tételes adó alól, akkor személyi jövedelemadó alá fog kerülni. Az Szja tv. hatálya alá kerüléskor kétféle adózási módot választhat:
- tételes költségelszámoló lesz (jövedelem alapján adózik)
- átalányadózó lesz (elismert költséghányaddal számol)
Ezek a vállalkozók az Szja. tv. szerinti átalányadózást a 2022. adóévre választhatják, azonban 2022. október 31-éig be kell jelenteniük a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Erre a dátumra nagyon oda kell figyelni. A határidő elmulasztása esetén költségelszámoló személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozóvá válnak.
A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi. Meg kell várni a NAV által közzéteendő nyomtatványt.
Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.
Társas vállalkozások kiesése a jelenlegi tételes adó alól
A jelenleg kisadózó vállalkozásnak minősülő társas vállalkozások mindegyike kiesik a katából augusztus 31. napjától.
Ők kétféle adónem között választhatnak:
- választhatják a társasági adót
- választhatják a kisvállalati adót is. Az adórendszerünkből adódóan más lehetőségük nincs.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2022. január 1-jétől változott. Ez a változás a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat pozitívan érinti. Megoldódtak azok a problémák, hogy a kültag lehet-e ügyvezető. Igen. Most már törvényi alátámasztás mellett lehet.
A tételes adó alól kieső egyéni és társas vállalkozók jelenlegi különadója
A jelenleg hatályos törvény alapján az éves bevételi korlát 12 000 000, forint, viszont ennek 18 000 000 millió forintra történő emelése a tételes adó alól kiesőket is érinti. Az új Kata törvény 15.- § (3) bekezdése alapján az időarányos bevételi korlát a jelenlegi Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 500 000 forint (nem 1 000 000) szorzata.
A január 1-jétől minden hónapban adót fizetők esetében 8 hónap x 1 500 000 = 12 000 000 forint. Ennyi lehet a bevétele augusztus 31-ig.
Ha egy vállalkozónak április-május hónapban nem kellet fizetnie és nem is fizetett tételes adót (pl. betegállomány, szüneteltetés), és kiesik a tételes adó alól, akkor a bevételi korlát augusztus 31-ig 6 hó x 1 500 000 forint = 9 000 000 forint. Ha ettől több bevételre tesz szert, akkor a többlet összegre a 40 százalék különadót is meg kell fizetnie.
Tételezzük fel, hogy egy magánszemély tulajdonosokkal rendelkező betéti társaság alapítására 2022. június 5-én került sor. A betéti társaság azonnal bejelentkezett a tételes adó hatálya alá. Ebben az esetben augusztus 31-ig figyelembe vehető hónapok száma 3 hónap. A különadómentes bevételi korlát 3 hónap x 1 500 000 = 4 500 000 forint.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2022. augusztus 31-éig még él az a 40 %-os különadó is, amelyet a külföldi-belföldi kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás vagy az ugyanazon kifizetőnek 3 millió forint feletti számlázás esetén kell megfizetni.
A már megkötött szerződések miatti számlázási problémák
A gyakorlatban nem ritka eset, amikor a szerződések több hónapra, netén több évre szólnak, és a szerződő partnerek egyike kisadózó vállalkozó. Ez most komoly gondot jelethet.
Amennyiben a szerződés teljesítése 2022. augusztus 31. utánra esik és ekkor történik a számlázás, akkor a vállalkozó kiesik a tételes adó alól.
A kiszámlázott bevétel már a személyi jövedelemdó szabályai alapján adózik. átalányadózás esetén – tekintve, hogy főfoglalkozású vállalkozóról van szó – a személyi jövedelemadón kívül megjelenik a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék is.
Mit lehet tenni? Ebben az esetben javasolt, hogy a szerződés módosításra kerüljön és amennyiben lehetséges a részteljesítések legyenek elszámolva augusztus 31-ig.
Nézzünk néhány példát:
- egy kőműves vállalkozó szerződést kötött az önkormányzattal. A szerződés június 1-től október 31-ig szól. A szerződés értelmében kikövezi a vizesárkot és járdát épít a szükséges helyekre. Az elszámolásra a munka befejezése után kerül sor. Ebben az esetben a szerződésmódosítás lehetséges és készültégi foknak megfelelően számlázni lehet. Elegendő a szerződést és a fizetési feltételeket részteljesítésesre módosítani.
- Egyóradó tanár elvállal tanfolyamot, amely június 15-től október végéig tart. Ebben az esetben is megoldható a rész számlázás.
- Egy villanyszerelő elvállalta egy lakótelep lakásaiban a villanyszerelési munkálatokat. A szerződés időtartamának vége szintén meghaladja az augusztus 31-ét. Ebben az esetben is kitalálható a korábbi elszámolás módja.
Az augusztus 31-éig történő teljesítések elszámolása a katából való kiesés esetén
A gyakorlatban igen sokszor előfordul, hogy a számla nem az értékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás napján lesz kiállítva, vagy számla kiállítására nem is került sor. Nézzük hogyan kell elszámolni a bevételeket.
A nyugta kibocsátása
Az Áfa törvény nem minden esetben ír elő kötelező számlázást. Vannak esetek, amikor a számla helyett a nyugta is elég. Nyugtát készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történőpénzfizetés esetén lehet kiállítani.
Ha a vállalkozó 2022. augusztus 31-én vagy korábban nyugtát állít ki, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. A szeptember 1-jétől kiállított nyugták (tekintettel arra, hogy már nem lesz kisadózó) már a választott adónem alatti bevételt képezi (szja, társasági adós vagy kisvállalati adós bevételnek számít).
Számla, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása
Az Áfa törvény szerint a számla kötelező adattartalmát képezi a számlakibocsátás dátuma és az Áfa tv. szerinti teljesítési nap is. Aki költségvetési szervnek vagy önkormányzatnak számláz, az tudassa a megrendelővel, hogy a teljesítés napja nem azonos az általuk kiadott teljesítésigazolás napjával. Most különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők ne húzzák az időt. Ugyanez a szabály vonatkozik a vállalkozói szférára is.
Ha a jelenlegi katás vállalkozó által kibocsátott számlán a teljesítés napja 2022. augusztus 31-ei vagy korábbi dátumú, akkor ez a bevétel még katás bevételnek számít, függetlenül attól, hogy a bevétel mikor kerül jóváírásra a vállalkozó fizetési (pénzforgalmi) számláján. A későbbi teljesítési nappal rendelkező számlákon szereplő bevétel már más adónem alá fog tartozni. Nézzünk néhány konkrét esetet.
Számlakiállítás dátuma | Teljesítés napja | Fizetési határidő | Az érintett adónem |
augusztus 8. | augusztus 9. | augusztus 25. | ez még katás bevétel |
augusztus 12. | augusztus 5. | augusztus 30. | ez még katás bevétel |
szeptember 6. | augusztus 25. | augusztus 30. | ez még katás bevétel |
szeptember 3. | augusztus 29. | szeptember 12. | ez még katás bevétel |
augusztus 31. | szeptember 1. | szeptember 20. | ez már nem katás bevétel |
szeptember 4. | szeptember 3. | szeptember 12. | ez már nem katás bevétel |
Az előleg
Előleg esetén előlegszámlát kell kiállítani. amennyiben az előleg kézhezvétele vagy a számlán való jóváírása 2022. augusztus 31-ára vagy korábbra esik, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. Amennyiben a végszámla nem nullás, és a teljesítés napja 2022. augusztus 31-e utáni, akkor ez a különbözet már a választott adónem alá tartozik.
Tegyük fel, hogy a kisadózó vállalkozó 2022. augusztus 31-én 1 000 0000 forint előleget vesz át a megbízójától. A végszámla teljesítési napja 2022. október 3. A végszámla alapján a vállalkozó még 1 500 000 forintra jogosult. Ez az 1 500 000 forint már nem katás bevétel lesz.
Érdemes átgondolni, hogy a vállalkozók 2022. augusztus 31-ig előlegszámlát állítsanak ki a már megkezdett munkákról, már amennyiben a szerződő partner ezt befogadja és kifizeti. Az előleg akár 100 százalék mértékű is lehet. A végszámla lehet nulla végeredményű is.