Bejelentkezés

Ez a tartalom 39 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Katás ügyvédi iroda megszüntetése

Egy alkalmazottat nem foglalkoztató katás, nyugdíjas ügyvédi iroda, 2022. január 1-étől a Kata törvény szerint adózott, de az új kata szabályokra tekintettel megszűnik, és az átalányadózást választaná. Melyek a legfontosabb határidők, milyen bevallásokat kell benyújtani, hogy ne fusson ki az időből?

Az ügyvédi iroda esetén a ‘T201 jelű bejelentő- és változásbejelentő lap szolgál a változás bejelentésére. 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány A07 lapján a 29. rovatban jelölhető a kata-alanyiság alóli kilépés, és ugyanezen lap 28. rovatában van lehetőség a kiva alá történő bejelentkezésre. Ha az ügyvédi iroda nem jelentkezik be a kiva alá, akkor a kata alól a társasági adó hatálya alá kerül át. 

Az ügyvédi iroda nem tud átjelentkezni az átalányadózás alá, csak az egyéni ügyvéd.

Végelszámoláskor irányadó szabályok  

Első lépésként azt kell meghatározni, hogy indítottak-e a cég ellen felszámolási eljárást vagy várható-e ennek a bekövetkezte. Ha nem, akkor a végelszámolás beindítását kell megkezdeni, amely sajnos egy hosszabb (valószínűsíthetően éven túli) folyamat, amikor a felmerülő költségeket is fedezni kell, de végül is a cég megszüntethető. Az is lehet, hogy a cégnek tartozásai vannak (ez feltételezhető) akkor ez annyit jelent, hogy a végelszámolás átfordulhat felszámolási eljárásba. A cégbíróság is elrendelheti a cég kényszer végelszámolását, ha pl. az éves beszámoló beküldésére nem kerülne sor. A céget el is lehetne adni, akár térítésmentesen is, de ki az aki ezt a céget átvenné? 

Sajnos a tulajdonosoknak fel kell készülni arra, hogy bármilyen irányt is vesz a megszüntetés, folyamatosan fedezni kell a felmerülő költségeket (pl. köztartozások, szállítói tartozások, egyéb kötelezettségek).

Ezért előzetesen célszerű lenne a könyvelővel is egyeztetni és a valódi helyzetet a kiindulási pont miatt meghatározni. Fontos továbbá, hogy a cégnek ne legyen elmaradt köztartozása. A végelszámolás csak abban az esetben folytatható le, ha a cég képes valamennyi kötelezettségének eleget tenni (pl. szállítói tartozás, köztartozás, egyéb kötelezettségek), mert különben a végelszámolás átfordulhat felszámolási eljárásba.

A végelszámolás számviteli feladatai

A végelszámolás sajátos számviteli feladatait a 72/2006 (VI. 3.) Kormányrendelet (Vkr.) tartalmazza. Első lépésként a taggyűlésnek határozatot kell hoznia a végelszámolásról, illetve döntenie kell a végelszámoló személyéről valamint a végelszámolás kezdő napjáról.
A társaságnak határozatot kell hozni a társaság végelszámolással történő megszűnéséről, és dönteni kell a végelszámolás kezdő napjáról, valamint a végelszámoló személyéről, aki a társaság vezető tisztségviselője is lehet. Valamennyi folyamatot illetően a cég jogászával is egyeztetni kell.
A végelszámolás alatt lévő cégeknek a nyitómérleg-készítési kötelezettségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza. A Ctv. 98.?§ (3) bekezdés a) pontjának előírása alapján a cégnek a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót kell készítenie. A Ctv. 107.?§ (1) bekezdésének és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének az előírása alapján a végelszámolónak a cég korábbi tisztviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének az adataiból végelszámolási nyitómérleget kell készítenie.
A végelszámolási eljárás miatt a végelszámolónak valamennyi bevallását soron kívül kell benyújtania. A 30 napos határidő figyelembevételével kell 2201-es és 2208-as számú bevallásokat a végelszámolási időszak kezdő napját megelőző nappal kell elkészíteni és az adóhatósághoz érkeztetni. Ugyanez vonatkozik az áfabevallásra (amennyiben a cég áfakörös), tehát a 2265-ös bevallásra, valamint az iparűzési adó bevallására is. Fontos, hogy a különböző bevallásokon a végelszámolás tényét jelölni kell.
Megjegyzendő, hogy a végelszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, de ha ez az időszak meghaladná az egy évet, akkor erről az évről is beszámolót kell készteni (tehát nemcsak mérleget).
A végelszámoló feladata, hogy elkészítse végelszámolást lezáró beszámolót és azt a vagyonfelosztási javaslattal együtt a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként kell benyújtania a Vkr. Rendelkezései alapján.
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót kell elkészíteni. Amennyiben a végelszámolás alá vont vállalkozás könyvvizsgálatra is kötelezett lenne, akkor az elkészült beszámolót könyvvizsgálóval is ellenőriztetni köteles. A végelszámolónak az éves beszámolót a taggyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra.
A végelszámolónak a számviteli beszámoló elkészítése során a számvitel szerinti sajátos feladatokat is el kell végeznie. Ennek lényege a Vkr. 7.?§ (2)–(2a) bekezdése alapján, hogy a számviteli beszámoló eredményszámlái formailag és tartalmilag is módosításra kerültek a 2016. üzleti évtől, ezért ezeket a változásokat a végelszámolás számviteli folyamatainál is figyelembe kell venni. A számviteli beszámoló mérlegében, amely a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készül, értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.
Ennek megfelelően a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni. A nyilvántartott céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. A végelszámolás befejező folyamatát illetően előzetesen még leltározni szükséges, amely a végelszámolást lezáró beszámoló szerinti mérleget támasztja alá.

Ezt követően kerül sor a vagyon piaci értékelésére. Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló vállalkozás könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci érték szerint értékelni. Az egyes eszközök, illetve kötelezettségek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet az eredményszámlákra kell kivezetni.

A végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a leltárral alátámasztott beszámoló mérleg alapján kell elkészítenie, amelynek a lényege, hogy a kötelezettségekhez kell az eszközöket rendelni a vagyonfelosztási javaslatban. A kötelezettségek pedig a következők lehetnek:

  • a társaság vagyonába nem tartozó eszközök miatti kötelezettségek, hozzárendelt eszközök az ebbe a körbe tartozó eszközök és pluszként jellemzően pénzeszközök,
  • a mérlegben kimutatott egyéb kötelezettségek (a munkavállalókkal, az adóhatósággal, jótállással, iratmegőrzéssel kapcsolatosan), hozzárendelt eszközök jellemzően pénzeszközök,
  • a tulajdonosok miatti kötelezettségek (jegyzett tőke, tőketartalék, mérleg szerinti eredménnyel korrigált eredménytartalék, tagi kölcsön miatt), hozzárendelt eszközök pénzeszközök, egyéb eszközök.

A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegének főösszege több lehet, mint a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszközök, illetve kötelezettségek összesen sora. A végelszámolói feladat a vagyon kiadása, viszont a vagyon kiadására a végelszámolónak csak akkor van lehetősége, amennyiben a vállalkozást a cégbíróság a cégjegyzékből törölte.

Leipán Tibor (2022-08-16)