Katás ügyvédi iroda megszüntetése
Olvasási idő: 7 perc
Egy alkalmazottat nem foglalkoztató katás, nyugdíjas ügyvédi iroda, 2022. január 1-étől a Kata törvény szerint adózott, de az új kata szabályokra tekintettel megszűnik, és az átalányadózást választaná. Melyek a legfontosabb határidők, milyen bevallásokat kell benyújtani, hogy ne fusson ki az időből?
Az ügyvédi iroda esetén a ‘T201 jelű bejelentő- és változásbejelentő lap szolgál a változás bejelentésére. 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány A07 lapján a 29. rovatban jelölhető a kata-alanyiság alóli kilépés, és ugyanezen lap 28. rovatában van lehetőség a kiva alá történő bejelentkezésre. Ha az ügyvédi iroda nem jelentkezik be a kiva alá, akkor a kata alól a társasági adó hatálya alá kerül át.
Az ügyvédi iroda nem tud átjelentkezni az átalányadózás alá, csak az egyéni ügyvéd.
Végelszámoláskor irányadó szabályok
Első lépésként azt kell meghatározni, hogy indítottak-e a cég ellen felszámolási eljárást vagy várható-e ennek a bekövetkezte. Ha nem, akkor a végelszámolás beindítását kell megkezdeni, amely sajnos egy hosszabb (valószínűsíthetően éven túli) folyamat, amikor a felmerülő költségeket is fedezni kell, de végül is a cég megszüntethető. Az is lehet, hogy a cégnek tartozásai vannak (ez feltételezhető) akkor ez annyit jelent, hogy a végelszámolás átfordulhat felszámolási eljárásba. A cégbíróság is elrendelheti a cég kényszer végelszámolását, ha pl. az éves beszámoló beküldésére nem kerülne sor. A céget el is lehetne adni, akár térítésmentesen is, de ki az aki ezt a céget átvenné?
Sajnos a tulajdonosoknak fel kell készülni arra, hogy bármilyen irányt is vesz a megszüntetés, folyamatosan fedezni kell a felmerülő költségeket (pl. köztartozások, szállítói tartozások, egyéb kötelezettségek).
Ezért előzetesen célszerű lenne a könyvelővel is egyeztetni és a valódi helyzetet a kiindulási pont miatt meghatározni. Fontos továbbá, hogy a cégnek ne legyen elmaradt köztartozása. A végelszámolás csak abban az esetben folytatható le, ha a cég képes valamennyi kötelezettségének eleget tenni (pl. szállítói tartozás, köztartozás, egyéb kötelezettségek), mert különben a végelszámolás átfordulhat felszámolási eljárásba.
A végelszámolás számviteli feladatai
A végelszámolás sajátos számviteli feladatait a 72/2006 (VI. 3.) Kormányrendelet (Vkr.) tartalmazza. Első lépésként a taggyűlésnek határozatot kell hoznia a végelszámolásról, illetve döntenie kell a végelszámoló személyéről valamint a végelszámolás kezdő napjáról.
A társaságnak határozatot kell hozni a társaság végelszámolással történő megszűnéséről, és dönteni kell a végelszámolás kezdő napjáról, valamint a végelszámoló személyéről, aki a társaság vezető tisztségviselője is lehet. Valamennyi folyamatot illetően a cég jogászával is egyeztetni kell.
A végelszámolás alatt lévő cégeknek a nyitómérleg-készítési kötelezettségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza. A Ctv. 98.?§ (3) bekezdés a) pontjának előírása alapján a cégnek a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót kell készítenie. A Ctv. 107.?§ (1) bekezdésének és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének az előírása alapján a végelszámolónak a cég korábbi tisztviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének az adataiból végelszámolási nyitómérleget kell készítenie.
A végelszámolási eljárás miatt a végelszámolónak valamennyi bevallását soron kívül kell benyújtania. A 30 napos határidő figyelembevételével kell 2201-es és 2208-as számú bevallásokat a végelszámolási időszak kezdő napját megelőző nappal kell elkészíteni és az adóhatósághoz érkeztetni. Ugyanez vonatkozik az áfabevallásra (amennyiben a cég áfakörös), tehát a 2265-ös bevallásra, valamint az iparűzési adó bevallására is. Fontos, hogy a különböző bevallásokon a végelszámolás tényét jelölni kell.
Megjegyzendő, hogy a végelszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, de ha ez az időszak meghaladná az egy évet, akkor erről az évről is beszámolót kell készteni (tehát nemcsak mérleget).
A végelszámoló feladata, hogy elkészítse végelszámolást lezáró beszámolót és azt a vagyonfelosztási javaslattal együtt a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként kell benyújtania a Vkr. Rendelkezései alapján.
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót kell elkészíteni. Amennyiben a végelszámolás alá vont vállalkozás könyvvizsgálatra is kötelezett lenne, akkor az elkészült beszámolót könyvvizsgálóval is ellenőriztetni köteles. A végelszámolónak az éves beszámolót a taggyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra.
A végelszámolónak a számviteli beszámoló elkészítése során a számvitel szerinti sajátos feladatokat is el kell végeznie. Ennek lényege a Vkr. 7.?§ (2)–(2a) bekezdése alapján, hogy a számviteli beszámoló eredményszámlái formailag és tartalmilag is módosításra kerültek a 2016. üzleti évtől, ezért ezeket a változásokat a végelszámolás számviteli folyamatainál is figyelembe kell venni. A számviteli beszámoló mérlegében, amely a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készül, értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.
Ennek megfelelően a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni. A nyilvántartott céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. A végelszámolás befejező folyamatát illetően előzetesen még leltározni szükséges, amely a végelszámolást lezáró beszámoló szerinti mérleget támasztja alá.
Ezt követően kerül sor a vagyon piaci értékelésére. Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló vállalkozás könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci érték szerint értékelni. Az egyes eszközök, illetve kötelezettségek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet az eredményszámlákra kell kivezetni.
A végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a leltárral alátámasztott beszámoló mérleg alapján kell elkészítenie, amelynek a lényege, hogy a kötelezettségekhez kell az eszközöket rendelni a vagyonfelosztási javaslatban. A kötelezettségek pedig a következők lehetnek:
- a társaság vagyonába nem tartozó eszközök miatti kötelezettségek, hozzárendelt eszközök az ebbe a körbe tartozó eszközök és pluszként jellemzően pénzeszközök,
- a mérlegben kimutatott egyéb kötelezettségek (a munkavállalókkal, az adóhatósággal, jótállással, iratmegőrzéssel kapcsolatosan), hozzárendelt eszközök jellemzően pénzeszközök,
- a tulajdonosok miatti kötelezettségek (jegyzett tőke, tőketartalék, mérleg szerinti eredménnyel korrigált eredménytartalék, tagi kölcsön miatt), hozzárendelt eszközök pénzeszközök, egyéb eszközök.
A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegének főösszege több lehet, mint a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszközök, illetve kötelezettségek összesen sora. A végelszámolói feladat a vagyon kiadása, viszont a vagyon kiadására a végelszámolónak csak akkor van lehetősége, amennyiben a vállalkozást a cégbíróság a cégjegyzékből törölte.
Ezekre a határidőkre figyeljenek az új és a régi katások
A katásokra vonatkozó, jól ismert nyári változások szerint szeptembertől mindenkinek új adózási formát kellett választania, akinek céges vagy intézményi vevőköre van. Ha egy egyéni vállalkozó kiesik a tételes adó alól, akkor személyi jövedelemadó alá fog kerülni és legnagyobb eséllyel átalányadózó lesz. A nyári időszak „nagy izgalmi állapota” talán már elmúlt, de az őszre is marad bőven tennivaló és határidő. Mit kell észbe tartaniuk a régi és új katásoknak az ősz folyamán?
