Miként érinti az egészségügy területén dolgozókat a kisadózás változása?

Mint sokak által ismert, 2022. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a kisadózás szabálya. Ebben az egyik leglényegesebb változás, hogy az egészségügy területén dolgozó kisadózók csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeteknek nem számlázhatnak. Ez a szabály jelentősen szűkíti azok körét, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják. 

További főbb változásokat az alábbi három szempontot figyelembe véve ismertetjük:

1. Ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózást?
2. Miként alakul a tételesadó-fizetés?
3. Kisadózó éves kerete és különadó fizetési kötelezettsége.

Ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózást?

A hatályos szabály alapján az egészségügy területén dolgozó személy a kisadózást folytathatja, akár 

• egyéni vállalkozóként,
• egyéni cégként,
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság tagjaként,
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság tagjaként.

2022. szeptember 1-jétől csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.

Ki minősül 2022. szeptember 1-jétől a fenti ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

A kisadózás korábbi szabályaihoz hasonlóan, most is a kivételek fogalmazza az új szabály. Az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül, kivéve azt az egyéni vállalkozót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
• 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (azaz ide tartoznak többek között az öregségi nyugellátásban részesülők),
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – az 1997.  évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33.  §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
• a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.

Összegezve: Az utolsó felsorolást kivéve nem lehetnek főfoglalkozású kisadózók mindazok, akik a jelenlegi szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek. 

Aki jelenleg például öregségi nyugellátásban részesül, és az egészségügyben kisadózóként dolgozik, 2022. szeptember 1-jétől nem folytathatja a tevékenységét kisadózóként. Igaz ez arra is, aki teljes munkaidőben tevékenykedik, és mellette például az ügyeletet kisadózóként látja el. Ez esetben is figyelni kell arra, hogy 2022. szeptember 1-jétől a kisadózói tevékenység nem folytatható.

Miként alakul a tételesadó-fizetés?

A hatályos szabály alapján a főállású kisadózás kapcsán havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni, míg, ha magasabb társadalombiztosítási ellátást szeretne a kisadózó, akkor havi 75 000 forint tételesadó-fizetés áll fenn.

2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz, azaz megszűnik a havi 75 000 forint tételes adó fizetésének a lehetősége. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátás (például táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) megszerzése kapcsán magasabb tételes adót fizessen.

Nem változik az ellátási alap, azaz havi 50 000 forint tételesadó-fizetés jelenleg és 2022. szeptember 1-jétől is a társadalombiztosítási ellátások – beleértve az álláskeresési ellátást is – számításának alapjánál havi 108 000 forint ellátási alapot képez.

Továbbá nem változik az sem, hogy a kisadózó nem fizeti meg a havi 50 000 forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, 
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott, vagy 
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, 
  kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Ami azonban új szabály, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.

Megjegyzés: Nem változik az a szabály sem, hogy nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a fenti tételes adó alóli mentességi állapot – egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetését kivéve – megszűnik, és az legalább 30 napig fennállt. 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a tételes adót nem kell megfizetni.

Kisadózó éves kerete és különadó-fizetési kötelezettsége

A jelenleg hatályos szabály alapján 40 százalékos különadót az alábbi öt esetben kell megfizetni:

1.    Ha a kisadózó vállalkozás 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

2.    Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. 

3.    Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.

4.    Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

• amely után a kifizető a fenti 2. pont alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
• amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
• amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
• amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

5.    Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a fenti 3. pont alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. 

2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály alapján a fizetendő különadóra a következő, a fentinél egyszerűbb szabályt kell alkalmazni:

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg. 

Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.

Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó-fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:

2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022.  évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele 

• Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 
• 1,5 millió forint szorzatát meghaladja. 

Azaz, ha az egészségügyi tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás vagy vállalkozó 2022. augusztus 31-ével megszünteti a kisadózói tevékenyégét, és ezen időpontig a bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, akkor nem kell különadót fizetnie. Mindezek alapján, ha az egészségügyi tevékenységet végző kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és így július közepéig 6,5 millió bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó-fizetési kötelezettség nélkül további 5,5 millió forint bevételre tehet szert.

Végezetül megemlítjük, hogy a kisadózás új szabályai nem a jelenleg hatályos, kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénybe kerültek be, hanem azokat a napokban kihirdetett új törvény, a 2022. évi XIII. törvény szabályozza. Ez az új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről.