Csak külföldre értékesítő régi katás adózása

Bonácz Zsolt Dátum Legutoljára frissítve: 2022.08.06

Olvasási idő: 8 perc


Egy régi szabályok szerinti katás egyéni vállalkozó AAM jelölésű zenei alapokat készít és értékesít különböző elektronikus csatornákon keresztül külföldre, magánszemélyeknek. Elegendő lenne csak nyugtát kiállítani a szolgáltatásról? A vállalkozó a továbbiakban is katás egyéni vállalkozó szeretne maradni, de csak külföldi értékesítésből van bevétele. Lehetséges-e ez?

A vállalkozással kapcsolatban további kérdések is felmerültek.  A vállalkozó a régi szabályok szerint külföldi weboldal nevére állított ki számlát, feltehetően magánszemély a weboldal üzemeltetője, a továbbiakban ilyen esetben miként kell eljárnia? Mi az eljárás, ha olyan weboldalnak állított ki számlát, amiről nem tisztázott, hogy cég vagy magánszemély áll mögötte? 

Nyugta kizárólag nem áfaalany magánszemélynek (aki a szolgáltatást nem gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan, hanem magáncélból vette igénybe, akár külföldi, akár belföldi) adható, ha az ellenértéket hiánytalanul megfizette az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig, feltéve, hogy nem kér számlát, illetve az ellenérték nem éri el a 900 000 Ft-ot (külföldi fizetőeszköz fejében teljesített szolgáltatásnál az Áfa tv. 80. §-a alapján forintra átszámított összege nem éri el ezen összeghatárt).

A nyugta kiállítását megelőzően tehát meg kell vizsgálni a megrendelő adójogi státusát.

Szeptember 1-jétől csak az az egyéni vállalkozó katázhat, aki kizárólag nem áfaalany magánszemély (végső fogyasztó) részére értékesít. Az új Kata tv. (2022. évi XIII. törvény) nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a külföldi nem áfaalany magánszemély más megítélés alá esik, mint a nem belföldi nem áfaalany magánszemély.

A NAV felé bejelentést kell tenni arról, hogy a szóban forgó egyéni vállalkozó megítélése szerint az új Kata tv. alapján adózhat. Ezzel kapcsolatban a NAV honlapján tájékoztatások találhatóak, s a jövőben vélhetően újabb tájékoztatás(ok) kerülnek a honlapon elhelyezésre.

Az új Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint a kata adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Az Art. (2017. évi CL. törvény 7. § 31. pont) szerinti kifizetők a következő személyek:

  • jogi személyek;
  • gazdasági társaságok;
  • civil szervezetek; (pl.alapítványok, egyesületek, pártok);
  • egyéb szervezetek (költségvetési szervek, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda stb.);
  • egyéni vállalkozók;

A gyakorlatban az jelenti a problémát, hogy az Art. a külföldi vállalkozásokat nem minősítheti, csak akkor, ha belföldön tevékenységet folytatnak.

Vélhetően a NAV álláspontja az lesz, hogy a külföldi jogi személyektől, egyéb külföldi szervezetektől, külföldi egyéni vállalkozóktól (olyan jogállást élveznek külföldön, mint amely a belföldi egyéni vállalkozói státusnak feleltethető meg) szerzett bevétel a kata adóalanyiság megszűnését eredményezi.
E szabály alapján a szóban forgó egyéni vállalkozónak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az a külföldi személy, akitől (amelytől) bevételt szerez külföldi kifizetőnek minősül-e. Ha igen, akkor a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kata adóalanyiság.