Egy órában foglalkoztatott egyéni vállalkozó tb terhei

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2023.04.12

Olvasási idő: 7 perc


Egy főállású átalánydíjas egyéni vállalkozó (2023. április 1-től) egy kft.-ben tag, de 1 órás munkaviszonyban ügyvezetőként látja el a teendőket, mivel a cégben igazából érdemi munkavégzési tevékenység nem merül fel. Ebben az esetben a vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az érintett cégnél?

Legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér.

Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

(Megjegyzés: A minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni.)

 

Ezt az alsóhatárt arányosítani kell, ha

  • a biztosítási kötelezettséget eredményező Tbj. szerinti munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy
  • egész hónapban szünetel a biztosítás vagy
  • az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Meg kell említeni, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban állónál, ha a munkavállaló

  • csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül,
  • gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
  • a tanuló, hallgató köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

A fenti minimális alap szabályait kell alkalmazni a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetésére is.