Tb-bevallás táppénzen lévő átalányadózó esetén
Olvasási idő: 4 perc
Erről a témáról 2025-02-21 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Göngyölítés és minimálbér: így alakulnak a járulékok 2025-ben
Tb bevalláskor, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen volt, nem egész hónapban, hogyan kell a havi bevallást számolni és bevallani?
Amennyiben az egyéni vállalkozó a hónap egészében úgynevezett kieső idővel rendelkezik (például egész hónapban táppénzben, gyesben, gyedben részesül), az adott időszakban befolyt jövedelem alapján a „göngyölítéses” járulékmegállapítás ezen hónapokra nézve is eredményezhet járulékkötelezettséget.
Amennyiben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az 1 392 000 forintot, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgynegyedévi jövedelemdadatok alapján az adott hónapra vonatkozóan meghatározott jövedelem eléri-e a tb-járulék szempontjából a minimálbért/ garantált bérminimumot, szociális hozzájárulási adó szempontjából pedig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-át. Ha meghaladja, akkor a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja az adott negyedévben ténylegesen megszerzett átalányban megállapított jövedelem.
A Tbj. 40. § (4) bek. alapján amíg táppénzen van, nem kell a minimális alapok szerint fizetnie sem a társadalombiztosítási járulékot, sem a szociális hozzájárulási adót. Azaz a minimális alap számításánál ez az időszak kiesik, az esetben is, ha ezen idő alatt bevétele keletkezik.
Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
Tbj.: 40. §
(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.
(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül.
