Legfontosabb tudnivalók a nyugta-adatszolgáltatásról

Ettől függetlenül úgy gondoljuk, hogy semmiképpen sem szabad halogatni az átállást, és ezzel most kell foglalkoznia minden érintettnek. Egyébként érdemes tudni, hogy mulasztásonként akár 500 000 Ft is lehet majd a mulasztási bírság, ugyanúgy, mint a számlaadat-szolgáltatás nemteljesítése, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén.

Kiket érint az új kötelezettség?

Először is foglaljuk össze, hogy egyáltalán kiket is érint ez az új szabályozás a nyugták kapcsán. Természetesen csak azokat, akik eddig is nyugtát állítottak ki számla helyett. Hogy kik is ők?

Ugyebár az áfatörvényünk határozza meg, hogy a termékértékesítésről és a szolgáltatásnyújtásról bizonylatot kell adni. A 165–166. §-ban találjuk meg azt a szabályt is, hogy mikor adható számla helyett nyugta. Ez akkor lehetséges, ha a vásárló nem adóalany természetes személy, nem kér névre és címre szóló számlát, továbbá a teljesítés időpontjáig készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megfizeti az ellenértéket, és a bruttó ellenérték 900 000 Ft alatt van. A pénztárgépes rendeletünk [48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet] 1. melléklete pedig meghatározza, hogy kinek kell kizárólag gépi kiállítású nyugtával eleget tennie ennek a kötelezettségnek.

Papíralapú és elektronikus nyugták

A beharangozott változás végső soron mindkét vállalkozástípusra vonatkozik, a jelenlegi online pénztárgépeket azonban csak 2028. július 1-jétől kell hardveralapú e-pénztárgépekre cserélni. 

Tehát a most szeptemberi változás igazából csak azokat érinti, akik eddig nem pénztárgéppel teljesítették nyugtaadási kötelezettségüket, hanem valamilyen más formában.

Ha pedig már a módozatoknál tartunk, akkor úgy látom, érdemes rendet tenni a fejekben a papír- és az elektronikus nyugta közötti különbségek kapcsán is. Papíralapú nyugta lehet a nyomtatványboltban vásárolt nyugtatömbben kiállított nyugta, valamint a számítógéppel kiállított nyugta is. Ez utóbbiakat minden esetben ki kell nyomtatni, papíralapon léteznek, és így is kell átadni őket a vevőnek. Ezzel szemben elektronikus nyugtát eddig csak számítógéppel tudtunk kiállítani, de most már e-pénztárgéppel is lehetséges. Tehát az elektronikus nyugták körén belül megkülönböztetünk számítógéppel készített elektronikus nyugtát és e-pénztárgéppel kiállított e-nyugtát. Bármelyikről is legyen szó, ezeket elektronikusan kell előállítani, megőrizni és továbbítani a vevő részére. A programmal kiállított elektronikus nyugta például a vevő e-mail-címére küldhető el a rendszerből, az e-nyugtának pedig a NAV által üzemeltetett nyugtatárba kell bekerülnie.

Tulajdonképpen az e-pénztárgép olyan hardver- vagy felhőalapú pénztárgép, amelynek forgalmazását engedélyeztetni kell. Azt már említettük, hogy a jelenlegi online kasszákat meddig kell majd hardveralapú e-pénztárgépekre cserélni; egyelőre még nem is nagyon van ilyen, amit a boltosok meg tudnának vásárolni. Viszont mindenki más, aki nem kötelezett gépi előállítású nyugtával bizonylatolni, hanem más típusú nyugtát is adhat, használhat felhőalapú e-pénztárgépet, vagyis mobiltelefonra telepíthető alkalmazást. Jelen cikk írásának napján (augusztus közepén) még csak a NAV-nak van ilyen engedélyezett programja, de tudomásunk van róla, hogy a piacvezető szoftverek ilyen megoldásai is engedélyezés alatt állnak az adóhatóságnál.

Három lehetséges megoldás

Ezen a ponton kanyarodjunk is rá a lényegre: végső soron miről és hogyan kell adatot szolgáltatni szeptember 1-jétől?

Mivel összességében három megoldási irány kristályosodik ki, ezeket én így csoportosítjuk:

1. A kézi nyugtatömbös nyugtákról azok kiállításától számított 3 napon belül kell napi és áfa kulcsonkénti bontásban a KOBAK portálon adatot szolgáltatni az adóhatóság részére. A NAV honlapján megtalálható egy segédlet, ami ezen adatszolgáltatás lépéseit mutatja be, ez innen tölthető le: 

Egyébként ezen megoldás előnye, hogy a vevői oldalról marad a megszokott rend, nekik továbbra sem kell semmilyen plusz adatot megadni a vállalkozó felé vásárláskor.
Hátránya egyértelműen a plusz adminisztrációs teher, ami többlet költségekkel is járni fog. Véleményünk szerint az adatszolgáltatás nem könyvelői feladat. Ha a vállalkozó ennek kivitelezését egy külső személytől (legyen az akár egy virtuális asszisztens) várná el, akkor azt mindenképpen külön szerződés keretében és korrekt díjazás ellenében szabad csak elvállalni.

2. A számítógéppel kiállított nyugtákról az online számla rendszerben már ismert technikai felhasználóval történő összekötéssel lesz majd lehetőség adatot szolgáltatni. 

Ha már van egy meglévő számlázó program, amit használunk, és abban van lehetőség nyugta kiállítására is, akkor elviekben nem is fog kelleni új technikai felhasználó sem, hanem a meglévő összekötésnél az https://onlineszamla.nav.gov.hu oldalra belépve egy plusz jogosultság beállítását kell majd kivitelezni ehhez.
Azt érdemes tudni, hogy a piacvezető szoftverek egyikében sem érhető el ingyenesen jelenleg a nyugtakiállítás lehetősége, tehát ha eddig nem tettük, de ezt a megoldást választanánk, akkor biztosan valamelyik csomagjukra elő kell fizetnünk. Ennél a megoldásnál azt is meg kell néznünk, hogy a szoftverünk csak papíralapú nyugtát képes-e kiállítani, vagy elektronikusat is. Ha csak az elsőt, akkor – ahogy korábban már ismertettem – ki kell tudnunk nyomtatni. Ha pedig az elektronikus nyugta felé orientálódnánk, akkor a vevőktől be kell tudnunk szerezni az e-mail-címüket. Viszont én még mindig ezt látom a legkényelmesebb megoldásnak, hiszen itt az adatszolgáltatást letudhatjuk a legelején egyetlen beállítással, és a későbbiekben már nem igényel tőlünk plusz adminisztrációt. Ráadásul a megszokott programunkban dolgozhatunk, a megszokott felületen, és innentől minden bizonylatunkat (számlák és nyugták) egy felületen láthatjuk, amit könyvelési szempontból is sokkal könnyebb kezelni.

3. A harmadik lehetőség pedig a fentebb már említett felhőalapú e-pénztárgép-alkalmazás használata. Ezt csak úgy tudjuk elkezdeni használni, ha a KOBAK-portálon kérünk egy üzembehelyezési kódot, és azt összekötjük az alkalmazással, hiszen csak így tud megvalósulni az automatikus adatáramlás.

Ahogy már említettük, a vevő a NAV eNyugta alkalmazással töltheti le az e-nyugtát a nyugtatárból. A vevői alkalmazás használata nem kötelező: aki nem használja, kérhet papíralapú nyugtamásolatot. Ehhez az e-pénztárgép mellett kompatibilis nyomtatót is biztosítani kell, így annak beszerzése pluszköltséget jelenthet. Az alkalmazás használatát az elején talán kicsit nehezebb megtanulni, mint egy sima számlázó-nyugtázó programét, hiszen az egész a valódi pénztárgépek szempontjai alapján került kialakításra (pl. napnyitást és zárást kell benne készíteni). Viszont ha ezt a nehézséget megugrottuk, ez is jó megoldás lehet. Személyes véleményem szerint vevői oldalon akkor fog igazán elterjedni, amikor az online kasszákat az üzemeltetők nagy többsége lecseréli, és a vásárlók szélesebb körben találkoznak ezzel az új digitális megoldással, amely egyébként így néz ki a telefonra letöltve:

Fontos gyakorlati szempontok

Nagyon fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a bankkártya-elfogadó (POS-) terminálok eddig is elsősorban a fizetés feldolgozására szolgáltak, tehát alapvetően nem ezekből készültek a magyar jogszabályoknak megfelelő bizonylataink. Ha esetleg olyan terminált használtunk, amely alkalmas volt a magyar szabályok szerinti adattartalmú nyugta kiállítására (pl. SumUp), szeptembertől meg kell győződnünk arról, hogy a szolgáltató megoldása az új nyugtaadat-szolgáltatást is teljesíti-e. Ha nem, a terminál önmagában nem lesz elegendő a szabályos nyugtaadáshoz és adatszolgáltatáshoz.

További lehetőségek

Továbbá még két plusz megoldási lehetőségre is felhívnánk a könyvelők és a vállalkozók figyelmét.

Az egyik nem más, mint amikor nyugta helyett mindenkinek számlát adunk. Bárki bármikor dönthet úgy, hogy megváltoztatja a bizonylatolási szokásait, és habár adhatna nyugtát is, dönthet úgy, hogy minden magánszemély vevőjének készpénzes fizetés esetén is névre és címre szóló számlát ad. Ilyenkor csak a számla adatszolgáltatásra kell figyelni, de akkor így igazából meg tudjuk úszni ezt az egész nyugtákról történő adatszolgáltatási mizériát.

A másik megoldás, amivel szintén találkozhatunk, hogy - habár nem volt rá valaki kötelezett, de mégis - pénztárgépet vásárolt, és azzal teljesítette nyugtaadási kötelezettségét. Természetesen ez a fajta megoldás járható út a jövőben is, de azért azt érdemes végiggondolni, hogy beruházzunk-e most egy online pénztárgépbe, amikor két éven belül biztosan tudjuk, hogy le kell azt cserélnünk egy ePénztárgépre. Szóval ez így dupla költség lesz.