Új katás egyéni vállalkozó
Olvasási idő: 8 perc
Egy új Kata szerint adózó egyéni vállalkozó folyamatosan keresőképtelen. A segélyezése lejárt 2023. január 05-én, de továbbra is keresőképtelen, és a jövőben is az lesz, mivel műtétek várnak rá. Milyen adózási és fizetési kötelezettségek terhelhetik?
Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó esetében eltérően a munkavállalóktól nem létezik betegszabadság. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az említett vállalkozók munkaviszonyban végzik a tevékenységüket.
Esetünkben az egyéni vállalkozó főállású, KATA szerinti jogviszonyban van, tehát a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó (KATA) egyéni, illetve társas vállalkozók részére az általánostól eltérő szabályok szerint állapítják meg a pénzbeli ellátások naptári napi alapját.
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre való jogosultság feltételeit és az ellátások napi alapjának megállapítását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt.) írja elő.
A jogszabály minden egyes pénzbeli ellátásra való jogosultsághoz, így a táppénzhez is különböző feltételeket állapít meg. Főszabály, hogy a pénzbeli ellátásokra való jogosultság egyik alapvető feltétele a biztosítási jogviszony. A táppénzre való jogosultsághoz biztosítási jogviszony, keresőképtelenség és a táppénzre jogot adó biztosítási jogviszonyban pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség társul.
A KATA tételes adó, ezért az esetlegesen kieső időre amit pl. a táppénz is generálhat nem lehet arányosítást alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy a kieső időt figyelembe véve (ami esetünkben a keresőképtelenség) egy adott hónapon belül a vállalkozó akár csak egy napig is főállású jogviszonyban volt, akkor már a teljes hónapra meg kell fizetni (50 000 Ft) KATA szerinti adót. Ha viszont a KATA szerinti jogviszonyban a vállalkozó ezt az összeget a főállású jogviszonyára tekintettel megfizette, akkor nincs kieső időszak, tehát az adott hónapra is elszámolhatja a bevételét a KATA szerinti adózással.
Ha viszont a betegállománya az egy teljes naptári hónapot meghaladja, akkor arra a hónapra vonatkozó tételes adóját nem kell megfizetnie viszont az arra a hónapra eső KATA szerinti bevételi határát csökkentenie kell egymillió forinttal, így az éves bevételét 11 millió forinthoz igazodóan kell megállapítania. Ha az éves bevétele (beleértve a betegállománnyal töltött időszakra vonatkozó bevételt is) meghaladja a 11 millió forintot, akkor a felettes összeg 40% lesz az adóköteles rész. Megjegyzendő, hogy a betegállomány, amennyiben meghaladja az 1 hónapot úgy, hogy gyakorlatilag két hónapot érint (de egyiket sem teljes egészében), akkor mindkét hónapban meg kell fizetni a KATA szerinti adót, melynek során az éves bevételi határ (12 millió Ft) sem változik.
A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Ennek tényét minden érintett hónap tekintetében a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig a ’..T101E-jelű, az egyéni vállalkozók adat- és változásbejelentő nyomtatványán vagy az online nyomtatványkitöltő alkalmazás segítségével jelentheti be.
