Üzletrész vásárlás és visszavásárlás kiva kötelezettsége
Olvasási idő: 8 perc
Egy kivás kft. tagjának üzletrészét (törzsbetét 1 millió forint) a cég 18 millió forintért visszavásárolta. Ha 1 év múlva egy másik tag ezt megvásárolja a cégtől pl. 1 millió forintért, akkor a cég 17 millió forintos veszteséget realizál. Mindez módosítja a KIVA alapot?
További felmerülő kérdés, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ebben az esetben jövedelme? Szja és szochó fizetési kötelezettség terheli a 17 M Ft-ot? Vagy csak abban esetben keletkezik jövedelme, ha ezt az 1 M Ft-ért megszerzett üzletrész többért adja majd el a jövőben?
Ha 1 év múlva senki sem veszi meg az üzletrészt, tőkeleszállítást kell végrehajtani, és mivel a törzstőke így 3 millió forint alá csökken, fel kell tölteni eredménytartalékból 1 millió forinttal. Ez tőkekivonás és KIVA terheli, de annak mi lesz az alapja? 18 vagy 18-1, vagyis 17 millió forint? A kilépett tag törzstőkéje a tagok közt a tulajdoni hányad arányában oszlik meg? A tagoknak keletkezik adófizetési kötelezettsége?
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (2) bekezdés a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag részére teljesített kifizetés nem képez járulékalapot, így a kifizetés nem minősül személyi jellegű kifizetésnek. Ebből következően nem tartozik a KIVA adó alapjába.
A kft. a legfőbb szervének (taggyűlés) határozata alapján jogosult saját üzletrészeik megvásárlására abban az esetben, ha a törzstőkén felüli vagyona erre fedezetet biztosít, A társaság visszavásárolt, saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege sosem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. Mivel a kérdés szerint a kilépett tag üzletrészét a Kft, vette meg, ezért visszavásárolt üzletrészről beszélhetünk. Az új Ptk. 3:175. § (3) bekezdése értelmében „az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni”. A visszavásárolt üzletrész esetében az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.
Ezért első lépésként a visszavásárlástól számított egy év kezdő időpontját kell meghatározni, amely az üzletrész eladási szerződés időpontja lesz.
Ettől az időponttól kezdve az üzletrész régi tulajdonosa a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogait nem gyakorolhatja, viszont a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek nem terhelik.
Az új Ptk. 3:164. § szerint valamennyi tagnak csak egy törzsbetéte lehet, ebből következően az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. A visszavásárolt üzletrész tekintetében a társaság tekintendő a tagnak. A társaság saját üzletrészt ugyan szerezhet, de a törvény mégsem tekinti őt valóságos tagnak. A társaság ugyanis szavazati jogot nem gyakorolhat a tulajdonába került üzletrész alapján, és éppen ezért a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A visszavásárlás során nem változik a törzsbetétek értéke és a törzstőke sem változik.
A társaságnak a saját üzletrészt egy idő után el kell idegeníteni. A határidőt tekintve, ha a társasági szerződés nem rendelkezik másképpen, akkor az elidegenítésnek egy éven belül kell megtörténnie, amely határidő elvileg kevesebb is vagy több is lehet egy évnél.
Amennyiben az elidegenítésre valamilyen okból nem kerül sor, akkor azt a tagoknak vagy törzsbetéteik arányában térítés nélkül át kell adni, vagy pedig a saját üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályainak az alkalmazásával be kell vonni. Így a saját üzletrészek vásárlása során a lehetőség, hogy az üzletrészt
- a társaság elidegeníti,
- tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja,
- törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja.
A Kft. magánszemély tulajdonosai feltehetően nem névértéken, hanem térítés nélkül fognak hozzájutni a visszavásárolt üzletrészhez. Amennyiben igen, akkor figyelemmel kell lenni az Szja-törvény 77/A. § (1) bekezdésére, miszerint a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír pedig esetünkben az üzletrész lesz. Az Szja-t pedig a jövedelem alapján kell megállapítani, amely az üzletrész visszavásárlási értékével egyezik meg, 2016. évtől kezdődően 15%-os adókulccsal.
A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény továbbiakban: Szt.) 35. § (10) bekezdése értelmében a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni. A névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően az eredménytartalékot módosítani kell a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával. Mivel cégjegyzékbe történő bejegyzésről van szó és a gazdasági események is indokolják, ezért célszerű könyvvizsgáló bevonása a gazdasági események rendezésére.
