Vállalkozás szüneteltetése

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2023.11.27

Olvasási idő: 2 perc


Katás egyéni vállalkozó 2019. szeptemberétől 2023. január 31-ig működött, majd innentől átalányadózó lett és szüneteltette a vállalkozását, mivel főállású munkaviszonya lett. Ezen év végén megszületett a gyermeke, a csed igényléséhez viszont nincs meg a 365 napos biztosítotti viszonya. A felmerülő kérdéseket elemeztük.

  1. Ilyen esetben a katás időszakot figyelembe sem veszik az eltelt biztosítási jogviszony megállapításánál?
  2. Ha az egyéni vállalkozására vonatkozóan tölti ki az igénylést, akkor az összeg megállapításánál nem fogják figyelembe venni a munkaviszonyt?
  3. Ha az összeg számításánál nem veszik figyelembe a munkaviszonyt, érdemesebb lehet méltányossági kérelmet benyújtani a munkaviszonyra vonatkozóan?

A csecsemőgondozási díj egyik előfeltétele az előzetes biztosítási idő, azaz, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 nap biztosítási idővel. Sajnos nincs egységes álláspont (beleértve a jogi szabályozást is) arra vonatkozóan, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó áttér átalányadózásra, akkor a kisadózói biztosítási jogviszonyt megszűnt biztosítási jogviszonyt kezelnék, és ezáltal ennek a megszűnt jogviszonynak az idejét hozzászámítanák a még fennálló jogviszonyokhoz. Ebben a kérdésben – jelen esetben – egy bírósági döntés segítené jogértelmezést.

Mindezek alapján a kérdésére a következő választ adhatjuk.
A csecsemőgondozási díjat több jogviszony esetén jogviszonyonként állapítják meg. Mindegyik jogviszonyban a fenti előfeltételt vizsgálják. A kérdésben leírt esetben csak az egyéni vállalkozói jogviszonyban lehet meg a gyermek születését megelőző 2 éven belül a 365 nap biztosítási idő.

Méltányosságból csecsemőgondozási díjat akkor állapítanak meg, ha a fenti 365 nap biztosítási időből csupán néhány nap hiányzik.

A munkaviszony esetében azonban hónapok hiányoznak ahhoz, hogy az egy év biztosítási idő meglegyen. Méltányossági kérelem esetében erre tekintettel lehetne arra hivatkozni, hogy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a kisadózás, mint biztosítási jogviszony megszűnt, így annak idejét hozzá kellene számítani a fennálló munkaviszonyhoz. Ha nincs is bírósági döntés ebben a kérdésben, a méltányossági kérelmet – egy esetleges pozitív döntés reményében – érdemes egy ilyen magyarázatra építeni.