Ezek az új vezetői készségek 2024-ben
Olvasási idő: 5 perc
A középvezetők gyakran nagyobb kihívással szembesülnek, mint a felső vezetők, mivel legtöbbször szakértői pozícióból lépnek elő. Ez azt jelenti, hogy bár szakmai tudásuk kiváló lehet, a vezetői szerephez szükséges készségek és ismeretek sok esetben hiányoznak. Milyen kihívásokkal szembesülnek a középvezetők, és milyen új készségeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan irányítsák csapataikat és támogassák a vállalat céljait? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak szakértők az online eseményen.
A középvezetők gyakran mostohább helyzetben vannak, mint a felsővezetők, hiszen őket rendszerint szakértői pozícióból nevezik ki. Ez azt jelenti, hogy bár szakértelmük és technikai tudásuk kimagasló, a vezetői szerephez szükséges készségeket és ismereteket gyakran nem sajátítják el kellő mértékben – mondta Király-Korcyl Kinga, a Business Drive Hungary Kft. ügyvezetője, ACC business coach, tréner, szervezetfejlesztő előadásában. Ahogy fogalmazott, a szakértőből középvezetővé válás nem mindig zökkenőmentes. A Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont a Középvezetők sikertitkai című online eseményről tudósít.
Mivel a középvezetők közül sokan nem részesültek formális vezetőképzésben, ezért esetükben hiányozhatnak azok a vezetői eszközök és technikák, amelyek elengedhetetlenek a hatékony irányításhoz és csapatvezetéshez.
Megfelelő eszközökkel válnak hatékonnyá
A középvezetők jelentős szerepet töltenek be a vállalati hierarchiában, hiszen ők képezik az összekötő kapcsot a felső vezetők – akik a stratégiai döntéseket hozzák – és a munkatársak között, akik a gyakorlati megvalósítást végzik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a középvezetők megfelelő támogatást kapjanak ahhoz, hogy hatékonyan tudják betölteni ezt a közvetítő szerepet. A középvezetők fejlesztése kulcsfontosságú a vállalat sikeres működése szempontjából. Amikor a középvezetők megfelelő képzést és eszközöket kapnak, képessé válnak arra, hogy jobban irányítsák a csapataikat, motiválják a munkatársakat, és hatékonyan közvetítsék a felsővezetés döntéseit és célkitűzéseit.
Az előadók hangsúlyozták: fel kell ismerni és értékelni kell a középvezetők hozzájárulását a cég sikeréhez, valamint biztosítani számukra a szükséges fejlődési lehetőségeket. Csak így lehetnek biztosak abban a felsővezetők, hogy a vállalat minden szintjén megfelelően működik az irányítás és a kommunikáció, és hogy minden munkatárs elkötelezetten és hatékonyan végzi a munkáját.
A VUCA világtól a BANI korszakig: stratégiai tervezés a bizonytalan időkben
A 2000-es évek elejéig a környezetünket gyakran egy mozaikszóval, a VUCA-val írták le, ami a Volatility (változékonyság), Uncertainty (bizonytalanság), Complexity (bonyolultság) és Ambiguity (kétértelműség) szavakból áll össze. Ez azt jelenti, hogy ha minden folyamatosan változik, akkor nem elegendő egy vagy két alternatívát felvázolni a céges célok eléréséhez. Ehelyett számos lehetőséget és forgatókönyvet kell kidolgozni, hogy alkalmazkodni tudjunk a folyamatosan változó körülményekhez. Ez a megközelítés hatékony lehet minden olyan szervezet számára, amely a változékony és bizonytalan környezetben szeretne eredményesen működni.
A jelenlegi környezetet már nem csak változékonynak, hanem törékenynek, szorongáskeltőnek, nem lineárisnak és érthetetlennek írhatjuk le, egy új kifejezés, a BANI alapján.
Ezt a törékenységet a Covid-19 járvány során mindannyian megtapasztaltuk: egyik pillanatról a másikra összeomlott a világunk, mintha egy értékes váza esett volna szét darabokra a kezünkben. Ez a helyzet jelentősen növelte az emberek szorongását. A BANI környezetben a változások kiszámíthatatlanok, az események váratlanul érkeznek, és csak azok a szervezetek képesek megőrizni versenyképességüket, amelyek gyorsan és hatékonyan reagálnak ezekre a változásokra. A felmerülő helyzetek gyakran érthetetlenek is, ami még inkább megnehezíti a megfelelő válaszlépések kidolgozását.
Ebben a kihívásokkal teli környezetben találják magukat a középvezetők, akik gyakran szakértőkből lettek kinevezve vezetőkké, anélkül, hogy alapos vezetői képzést kaptak volna. A kinevezésük sokszor kompetenciatesztek nélkül történik, pusztán a szakmai teljesítményük alapján. Így kerülnek bele egy olyan világba, ami sérülékeny, hullámzó és követhetetlen. Ebben a környezetben kellene helytállniuk a vezetőknek, hogy a vállalat eredményes legyen.
Hogyan jellemezhetjük a középvezetők jelenlegi helyzetét? Milyen területeken tapasztalhatók esetleges hiányosságok? Milyen emberi és lelki tényezők befolyásolják a középvezetők megfelelő működését? Mik az új vezetői kompetenciák, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy a cégek a mai versenyképes környezetben is sikeresek legyenek, és a középvezetők hatékonyan teljesíthessenek? Ezekről a kérdésekről is olvashat cikkünkben, ami a Humán Tanácsadó szakmai folyóirat júliusi számában jelenik meg. Olvassa el korábbi cikkeinket itt!
