Az átalányadózás könyvelői kihívásai 2024-ben: szüneteltetés és járulékok

Ha egy átalányadózó 2023. december 31-ig a szüneteltetést választotta, és azt követően, de még a szünetelést megelőző tevékenységére tekintettel keletkezett bevétele - akkor az - amennyiben az erről az évről szóló bevallás benyújtásáig megkapja a bevételt - még tárgyévi bevétel, amit az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe – mondta el Dr. Nagy Péter, a Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referense a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpontban tartott Adópraxis Adókonferencia 2024-es előadásában.

Hangsúlyozta: a szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően a bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ennek megfelelően a szünetelés megkezdését követően szerzett bevétel nem szja előleg alap, még akkor sem, ha az a szünetelés vége után szerzi meg.
Önellenőrzés és adóelőleg fizetési probléma

Ezt a szabályt 2024-től megváltoztatták – hívta fel erre a figyelmet a jogi szakértő. Mint kiemelte, egyrészt a változás arról szól, hogy a szünetelés alatt befolyt bevétel a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Tehát immáron egy konkrét napra írja elő a jogalkotó, hogyha a szünetelést követően szerzek egy bevételt, akkor azt a szünetelést megelőző napra márpedig figyelembe kell venni. Ez jelenthet akár önellenőrzést is, hogyha már beadtam a bevallásomat és elég hosszan szünetelek, esetleg adóelőleg fizetési probléma is jelentkezhet, hiszen akár több negyedévvel vissza kell tenni a bevételt. Az ellentmondásokat nyilvánvalóan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi szemléletétől idegen új rendelkezés okozza – vélte Nagy Péter.

Mint ahogy a szakember erre az előadásában kitért, azért nélkülözhetetlen beszélni erről a megelőző szabályról, mert ezt olyan módon léptették hatályba, hogy csupán a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelésre kell alkalmazni. Tehát akik tavaly elkezdték a szünetelést, azokra a még az előző évben alkalmazott szünetelési szabály vonatkozik. Vagyis a könyvelők nagy örömére hol ezt, hol azt a szabályt szükséges figyelembe venni ebben az átmeneti időszakban, attól függően, hogy az adott vállalkozóra a fenti két eset közül melyik vonatkozik.

Különös jelenség a járulékszabályok miatt

Ehhez képest jóval szövevényesebbek az átalányadózókra vonatkozó aktuális járulékszabályok, amiket a szakember közérthetően ismertetett az előadásában.

A minimálbér december 1-jei emelése hozhatott egy olyan furcsa dolgot is, hogy a negyedéves járulék bevallásban decemberben egy másik járulék alappal kell számolni, mint a másik kettőben.

Például, ha valakinek a járulék alapja összesen 750 ezer forint, és ha ezt elosztja hárommal a negyedévre, akkor az első két hónapban még a minimálbér fölé esik ez az összeg, decemberben meg már az alá, és akkor ez utóbbit ki kell egészíteni a minimálbérre.

Minimum kötelezettség a teljes hónapra

Az egyéni vállalkozói tevékenység (Evectv. szerinti egyéni vállalkozó, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző és önálló bírósági végrehajtó) szünetelése járulék- és szocho szabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra lesz értelmezhető. Teljes hónapra meg kell fizetni a minimum kötelezettséget azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nem lesz arányosítás (harmincadolás).

Mivel a biztosítás a szünetelés alatt ténylegesen szünetel, ezért a hónap szüneteléssel érintett napjaira az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetni a teljes havi járulék és szochó mellett.

A 2024. január 1. napján folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabály alkalmazandó.

A szakember előadásában röviden bemutatta az átalányadózásra vonatkozó járulék és szochó negyedéves göngyölítéses bevallást, szólt arról, hogy miként kell évközben áttérni alacsonyabb költséghányadra, felvetette a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos problémát, illetve, hogy mi történik az esetben, ha a negyedév során az alkalmazás minősége változik. Szünetelés kapcsán kiemelendő témák a következők: a soron kívüli bevallási kötelezettség megszűnése és a bevétel a szünetelés alatt, illetve járulékalap a kieső idő alatt. Emellett bemutatta, hogy nyugdíjba vonulás esetén miként szükséges intézni a soron kívüli bevallási kötelezettséget.