Adózás harmadik országból kapott nyugdíj mellett
Olvasási idő: 3 perc
Magyarországon élő orosz-magyar állampolgárnak Oroszországból 2016 óta nyugdíjat folyósítanak. 2020-ban egyéni vállalkozást indított Magyarországon, ahol még nem nyugdíjas. Adózhat-e kata adózással az Oroszországból folyósított nyugdíja mellett, vagy át kell térnie más adózási forma alá?
Az érintett személy 1961-es születésű, 1991 óta él Magyarországon. Mivel Magyarországon nem számít nyugdíjasnak, ha esetleg kiesik a kata adózási forma alól, akkor a tb járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie?
A kisadózásról szóló törvény alapján többek között nem választhatja a kisadózást az az egyéni vállalkozó, aki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató személy az, aki a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
A Tbj. meghatározza a saját jogú nyugdíjast is, mely szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban.
Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonsági egyezmény áll fenn, amelyet a 2020. évi XIV. törvény tartalmaz. Ez az egyezmény váltotta fel Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1962. december 20-án megkötött szociálpolitikai egyezményt, amely alapján a kérdésben szereplő személynek nyugellátás lett megállapítva. Ez a régi egyezmény nem szociális biztonsági egyezmény, hanem szociálpolitikai egyezmény, így álláspontom szerint a kérdésben szereplő személy akkor minősülne kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, azaz magyar nyugellátásban részesülne.
Mindezek alapján, véleményünk szerint a kérdésben szereplő személy folytathat kisadózói tevékenységet, mert nem minősül a régi egyezmény alapján saját jogú nyugdíjasnak.
Javasoljuk ugyanakkor – mivel egy nagyon régi egyezmény alapján került megállapításra a nyugellátás – az adóhivatal nemzetközi ügyekben eljárni jogosult szervét is megkeresni ebben a kérdésben, hogy írásban adja meg az álláspontját.
