Áttérés Katáról Kivára
Olvasási idő: 7 perc
Az alaphelyzet, a jól ismert jogszabályváltozások alapján, ismerős lehet. Egy betéti társaság 2022. augusztus 31. napján kilép a katából és 2022. szeptember 1-től kiva alany lesz. A társaság 2020. december 31-éig a társasági adó alanya volt. A katából kilépő társaság nyitó mérlegében a meglévő tárgyi eszközöknek piaci értéken kell szerepelniük. Milyen kérdések merülhetnek fel?
- Milyen módszerrel határozható meg az eszközök piaci értéke?
- Ezen eszközök nagy része nulla nettó értéken szerepelt a társaság 2020. évi beszámolójában. Ebben az esetben is újra kell értékelni azokat és újra elszámolni az értékcsökkenést?
- A meglévő tárgyi eszközök nagy részét készletre venné és értékesítené azokat. Az Bt tárgyi adómentes tevékenységet végez (eü.szolgáltatás) így az értékesítés történhet áfa mentesen?
- Az osztalék utáni adót kiváltó adó harmadik részét, ami 2023. májusban lett volna esedékes, meddig kell megfizetni?
- A Kivára áttérés esetén a nyitó mérleget ellenőriztetni kell könyvvizsgálóval, illetve van e közzéteteli kötelezettség?
A tárgyi eszközök között jelentős különbség létezik, így a piaci érték meghatározása is eltérő lehet pl. egy ingatlan esetén. Hivatalosan egy értékbecslő bevonása lehetne az irányadó, de kérdéses, hogy ennek mennyi a költsége, szemben a megbecsülendő tárgyi eszközök lehetséges értékével. Az Szja tv. 3. § 9. pontjában foglaltak értelmében szokásos piaci érték az az ellenérték (ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket az alábbi módszerekkel lehet megállapítani:
Az értékcsökkenés elszámolása csak egyszer lehetséges még akkor is, ha a piaci érték még jelentősebb értéket képviselhet.
Feltételezhető, hogy a kérdés szerinti tárgyi eszközök készletre vétele lehetséges, mivel használaton kívüliek. A tárgyi eszköz értékesítése viszont mindig áfás, tehát az alanyi mentes adózónak is áfával növelten kell a tárgyi eszközt értékesíteni, az áfát bevallani és be is fizetni. Az Szja tv. 3. § 9. pontjában foglaltak értelmében szokásos piaci érték az az ellenérték (ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.
Független felek között a szokásos piaci értéket az alábbi módszerekkel lehet megállapítani:
- Összehasonlító módszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon.
- Viszonteladási árak módszere: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amely a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával kerül meghatározásra.
- Költség- és jövedelemmódszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amely a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével kerül meghatározásra.
- Ügyleti nyereségen alapuló módszer: a szokásos piaci érték a független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével kerül megállapításra.
- Nyereség-megosztásos módszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben.
- Egyéb módszer: ezen módszer alkalmazásával kell megállapítani a szokásos piaci értéket abban az eseten, ha az a fentiekben felsorolt módszerek egyikével sem határozható meg.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó harmadik részét, (ami nem 2023. lett volna esedékes, hanem 2022.-ben) már meg kellett volna fizetni. Feltételezhetően a cégnek pénzügyi nehézségei lehetnek, ezért nem történt meg az adófizetési kötelezettség. Mivel megszűnik a korábbi adóalanyiság ezért az új adóalanyiság (KIVA) áttérésével a részletfizetés lehetősége megszűnik, azaz a teljes összeg azonnal esedékessé válik. A kérdés szerinti időpont ez augusztus 31.
A számviteli törvény előírásai alapján nyitómérleget kell készítenie a vállalkozásnak, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A Számviteli törvény előírása alapján a nyitó mérleg elkészítésének nincs határideje, de a KIVA szerinti első adóelőleg bevallásig ennek el kell készülnie, mert é nélkül nem lehet a pénzforgalmi szemléletű eredményt az adóelőleg bevallásához kapcsolódóan megállapítani. A nyitómérleget nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
