Bejelentkezés

Ez a tartalom 47 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Áttérés Katáról Kivára

Az alaphelyzet, a jól ismert jogszabályváltozások alapján, ismerős lehet. Egy betéti társaság 2022. augusztus 31. napján kilép a katából és 2022. szeptember 1-től kiva alany lesz. A társaság 2020. december 31-éig a társasági adó alanya volt. A katából kilépő társaság nyitó mérlegében a meglévő tárgyi eszközöknek piaci értéken kell szerepelniük. Milyen kérdések merülhetnek fel?
  1. Milyen módszerrel határozható meg az eszközök piaci értéke? 
  2. Ezen eszközök nagy része nulla nettó értéken szerepelt a társaság 2020. évi beszámolójában. Ebben az esetben is újra kell értékelni azokat és újra elszámolni az értékcsökkenést? 
  3. A meglévő tárgyi eszközök nagy részét készletre venné és értékesítené azokat. Az Bt tárgyi adómentes tevékenységet végez (eü.szolgáltatás) így az értékesítés történhet áfa mentesen? 
  4. Az osztalék utáni adót kiváltó adó harmadik részét, ami 2023. májusban lett volna esedékes, meddig kell megfizetni? 
  5. A Kivára áttérés esetén a nyitó mérleget ellenőriztetni kell könyvvizsgálóval, illetve van e közzéteteli kötelezettség?

A tárgyi eszközök között jelentős különbség létezik, így a piaci érték meghatározása is eltérő lehet pl. egy ingatlan esetén. Hivatalosan egy értékbecslő bevonása lehetne az irányadó, de kérdéses, hogy ennek mennyi a költsége, szemben a megbecsülendő tárgyi eszközök lehetséges értékével. Az Szja tv. 3. § 9. pontjában foglaltak értelmében szokásos piaci érték az az ellenérték (ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket az alábbi módszerekkel lehet megállapítani:

Az értékcsökkenés elszámolása csak egyszer lehetséges még akkor is, ha a piaci érték még jelentősebb értéket képviselhet.

Feltételezhető, hogy a kérdés szerinti tárgyi eszközök készletre vétele lehetséges, mivel használaton kívüliek. A tárgyi eszköz értékesítése viszont mindig áfás, tehát az alanyi mentes adózónak is áfával növelten kell a tárgyi eszközt értékesíteni, az áfát bevallani és be is fizetni. Az Szja tv. 3. § 9. pontjában foglaltak értelmében szokásos piaci érték az az ellenérték (ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. 

Független felek között a szokásos piaci értéket az alábbi módszerekkel lehet megállapítani: 

  • Összehasonlító módszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon. 
  • Viszonteladási árak módszere: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amely a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával kerül meghatározásra. 
  • Költség- és jövedelemmódszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amely a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével kerül meghatározásra. 
  • Ügyleti nyereségen alapuló módszer: a szokásos piaci érték a független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével kerül megállapításra. 
  • Nyereség-megosztásos módszer: a szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben. 
  • Egyéb módszer: ezen módszer alkalmazásával kell megállapítani a szokásos piaci értéket abban az eseten, ha az a fentiekben felsorolt módszerek egyikével sem határozható meg.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó harmadik részét, (ami nem 2023. lett volna esedékes, hanem 2022.-ben) már meg kellett volna fizetni. Feltételezhetően a cégnek pénzügyi nehézségei lehetnek, ezért nem történt meg az adófizetési kötelezettség. Mivel megszűnik a korábbi adóalanyiság ezért az új adóalanyiság (KIVA) áttérésével a részletfizetés lehetősége megszűnik, azaz a teljes összeg azonnal esedékessé válik. A kérdés szerinti időpont ez augusztus 31.

A számviteli törvény előírásai alapján nyitómérleget kell készítenie a vállalkozásnak, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A Számviteli törvény előírása alapján a nyitó mérleg elkészítésének nincs határideje, de a KIVA szerinti első adóelőleg bevallásig ennek el kell készülnie, mert é nélkül nem lehet a pénzforgalmi szemléletű eredményt az adóelőleg bevallásához kapcsolódóan megállapítani. A nyitómérleget nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.

Leipán Tibor (2022-08-08)