Lehet-e katás vállalkozó egyszemélyes kft. ügyvezetője?
Olvasási idő: 3 perc
Egyszemélyes Kft. tagi jogviszonyos ügyvezetője lehet-e katás egyéni vállalkozó? Főállású katás egyéni vállalkozást hozna létre, és a Kft.-ben díjazás nélkül látná el az ügyvezetést.
A Kata választásának feltétele, hogy a magánszemély egyéni vállalkozó legyen és főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősüljön.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (Kata tv.) 1. § (1) bekezdése, a 2. § 2. pontja és 3. §-a alapján az új kata alanya lehet az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Az Evectv 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján a korlátolt felelősségű társaság tagja lehet egyéni vállalkozó. A Kata tv. 2. § 2. § 2. pontja alapján akkor nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha a tárgyhónap minden napján legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban nem áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani), vagy a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytat.
Nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó akkor sem, ha a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) amikor kimondja, hogy a gazdasági társaságvezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes Kft. tagja dolgozhat munkaviszonyban is. Annak sincs akadálya, hogy a kérdésben említett tag az ügyvezetést munkaviszony keretében lássa el és ez részmunkaidős munkaviszony legyen. Ennek lényege, hogy a jogviszony (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) ne érje el a heti 36 órát, ami már az ügyvezető döntése.
Esetünkben a Kft. oldalán a jogviszony rendben. A KATA szerinti jogviszonyban az egyéni vállalkozó nem végezhet munkát, mivel a Kft. felé nem számlázhat, csak magánszemélyek felé. A másik kizáró tényező, hogy egy tevékenységet csak egyféleképpen lehet végezni és utána adózni, kétféleképpen már nem (KATA és a Kft.). További nehézséget jelenthet, hogy a két vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyba is kerülne, annak nemkívánatos következményeivel.
