Megszüntethető-e a katázás, ha megszűnt?
Olvasási idő: 8 perc
2022. július 18-án hirdették ki azt a kata-törvényt, amely azóta egyértelműen az adózással összefüggő érdeklődés egyik legtöbbet elemzett területe. Maga a Katv. újdonság, a hozzá kapcsolódó joggyakorlat és értelmezés kialakulóban van, ezért a gyakorlatban néha fejtörést okozhat még az átlagosnak tűnő élethelyzetekre történő alkalmazása is.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényt (a továbbiakban: Katv.) tételesen meghatározza azokat az eseteket, amely az adózó adóalanyiságának megszűnésével járnak. Ezeket a rendelkezéseket egészíti ki a 2022 novemberében hatályba lépett az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely rendezi a főfoglalkozású státusz megszűnése miatti adóalanyiság megszűnést.
Vegyük példának azt az esetet, amikor a kisadózó egyéni vállalkozó 2023. február 10-én a ’T101E jelű nyomtatványon szabályszerűen bejelenti, hogy a bejelentés hónapjának utolsó napjától nem kívánja alkalmazni a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Természetesen, mint kisadózó jár el február hónapban, és ekkor, még a kisadózó adóalanyisága időszakában, 2023. február 18-án kiállít egy számlát kifizető részére, mely ügylet ellenértékét a kifizető március 10-én fizeti ki. Melyik szabályt kell alkalmazni az esetében?
Azaz: melyik időponttal szűnik meg a kisadózó adóalanyisága ténylegesen: a hónap utolsó napján az általa tett bejelentés alapján, vagy az adóalanyiság időszaka alatt kiállított számlára tekintettel a kifizetőtől szerzett bevételt miatt, az adóalanyiság utolsó napját megelőző nappal, melyről az adóhatóság határozattal rendelkezik?
A Katv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti.
A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében, a Katv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően, a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kisadózói adóalanyiság, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt.
A Katv. 2. § 5. pont e) alpontja értelmében a bevétel megszerzésének az időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben a kisadózó az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
Mindezek együttes olvasata alapján, a példa szerinti esetben,
A kisadózó adóalanyisága nem a bejelentése alapján, azaz február hónap utolsó napján szűnik meg, hanem a kifizetőtől származó bevétel megszerzése előtti nappal.
A Katv. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés kivételével minden olyan bejelentés esetében, amely a kisadózó adóalanyiság megszűnéséhez vezet, a NAV határozatot hoz.
Határozat abban az esetben nem készül, ha adózó nem jelöli meg, hogy milyen ok miatt jelentkezik ki az új kata hatálya alól.
A kérdéses esetben ez azért lényeges, mivel a kisadózó egyéni vállalkozónak a Katv. 2. § 4. pontjában foglaltra tekintettel kell önadózás keretében megállapítania, hogy a részére kifizetett összeg kisadózói bevételnek minősül-e, azt kifizetőtől szerezte-e, illetve a Katv. 2. § 5. pontja szerint neki kell meghatároznia a bevétel megszerzésének időpontját.
A kérdéses esetben az adóalanyiság időszakában kiállított számlára tekintettel az adózó, az adóalanyisága megszűnését megelőző nappal kifizetőtől bevételt szerez, ezért ebben az esetben az adóalanyisága nem a bejelentése alapján a hónap utolsó napján szűnik meg, hanem a bevétel megszerzése előtti nappal, melyről az adóhatóság határozattal rendelkezik.
A jogszabályi rendelkezésre tekintettel, ilyen esetben az adózó adóalanyisága már korábbi időpontban megszűnik, mint a hónap utolsó napja, ezért a ’T101E adatlapon tett, az adóalanyiság megszüntetésére vonatkozó bejelentését az adóhatóság nem veheti figyelembe.
Ha az adózó az adóalanyisága időszakban kiállított számla miatt az adóalanyisága megszűnését – a hónap utolsó napját – megelőzően szűnik meg ténylegesen, akkor a kifizetőtől szerzett bevételre tekintettel kötelező bejelentését is meg kell tennie szintén az adatlapon.
Ezt erősíti a Katv. 5. § (3) bekezdése, amikor kimondja, hogy a kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) bevételt szerez, kivéve, ha a bevétel a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy az a fizetési számláján jóváírt kamat.
Ezzel párhuzamosan látni kell azt is, hogy bár a NAV-nak határozathozatali kötelezettsége áll fenn, az adózói bejelentés és annak tartalma mérvadó a döntés során.
Bár a kisadózók esetében a bevételszerzés időpontját egyértelműen meghatározzák a vonatkozó jogszabályok, nem lehetséges ezeket a körülményeket kizárólag a NAV számára rendelkezésére álló adatok alapján, mindent kizáró bizonyossággal megállapítani e nélkül.
A NAV rendelkezésére álló online számla adatok alapján ugyanis nem minden esetben állapítható meg, hogy egy adott számlán szereplő ellenértéket a kisadózó részére ténylegesen kifizették-e, illetve a NAV nem minden kisadózói bevételszerzésről rendelkezik információval.
Amennyiben kétség merül fel az adott kisadózó vállalkozó adóalanyiságának megszűnésével kapcsolatban, természetesen az adóhivatal akár jogkövetési vizsgálat, akár adóellenőrzés keretében vizsgálhatja azt.
Mi történik a példában szereplő esetben, ha egyszer már tett bejelentést az adózó a kata adóalanyiság megszűnéséről, és egyben nyilatkozott, hogy a megszűnést követően az átalányadózás szabályai szerint kíván eljárni?
Majd a körülmények okán ismételten meg kell tennie a bejelentést a korábbi adóalanyiság megszűnésének napját megelőzően, melyben ismét nyilatkoznia kell – a korábbi hatály miatt – az átalányadózás választásáról.
Választhatja-e a kisadózói adóalanyiság megszűnését követően jogszerűen az átalányadózást?
A Katv. 12. § (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv.-ben foglalt valamennyi feltételnek.
A ’T101E jelű nyomtatvány A03 lapján „az új kata-alanyiság megszűnése” rovat négyféle bejelentésre vonatkozó nyilatkozatából bármelyik nyilatkozat megjelölése esetén választható az átalányadózás, ha az adózó megfelel az Szja tv.-ben foglalt, az átalányadózásra vonatkozó szabályoknak.
Így, azon adózók esetében, akik az adatlapon történő bejelentéssel nyilatkoznak az átalányadózás választásáról, az adóhatóság elfogadja ezt a bejelentést.
Fontos kiemelni, hogy a már működő kisadózó adóalany egyéni vállalkozók az átalányadózás választására vonatkozó nyilatkozatot év közben is megtehetik, így a választás bejelentését követő hónap első napjától alkalmazhatják az átalányadózást.
