Az új Kata egy évének tapasztalatai
Olvasási idő: 5 perc
2022 szeptemberében új időszámítás kezdődött a kisadózó vállalkozások életében, a „régi Katát” az „új Kata” váltotta. A jóval szűkebb adózói körre optimalizált új adónem immáron több mint egy éve velünk van, így érdemes szemezgetnünk az eddigi tapasztalatok szerint legtöbb bizonytalanságot okozó kérdések között. Ilyenek a munkaviszonytól történő elhatárolás vagy az átalányadózásra történő áttérés.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) bizonyos szabályai már 2022. év augusztustól, míg egyes szabályai szeptembertől léptek hatályba. Azonban gyorsan világossá vált, hogy bizonyos rendelkezései még pontosításra szorulnak, így azokat először az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.), 2022. november 8-ától hatályos Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályai pontosították, melyek 2023. nyarán a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel jogtechnikailag is a Kata tv. részévé váltak.
A kisadózó vállalkozót érintő, munkaviszonyra vonatkozó vélelem kérdései
A Kúria joggyakorlata adott iránymutatást a munkaviszonytól történő elhatárolás bizonyos kérdéseiben, mely szabályok a régi Kata tv.-ben is sarkalatos pontnak bizonyultak.
A Kúria kimondta (Kfv.I.35.093/2023/8.) ugyanis, hogy az 1 millió forintot meghaladó ellenérték esetén megdönthető törvényi vélelem szól a kisadózó munkaviszonyának fennállása mellett, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás kérdése irreleváns.
Példabeli esetben egy cég megbízási szerződést kötött egy kisadózóval, aki a javára szőlészeti szaktanácsadási tevékenységet végzett. A kisadózó korábban ugyanennél a cégnél munkavállaló, illetve ügyvezető volt. A megbízási szerződés létrejöttét követően jogviszonyait megszüntette, illetve bejelentkezett a kisadózók közé. A kisadózó a tárgyévben bevételének túlnyomó részét a cégtől szerezte.
A Kata. tv. 14. § (1) bekezdése szerint a kisadózóval kötött szerződéseket a valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a szerződés munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A (2) bekezdése alapján az adóhatóság vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. E vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a (3) bekezdésben felsorolt feltételek közül egynél több megvalósul.
A példabeli tényállás mellett, az értékhatár átlépése miatt csak a Kata. tv. 14. § (2)-(3) bekezdései alkalmazhatóak. A jogok gyakorlásának rendeltetés-, vagy nem rendeltetésszerű jellege nem vizsgálandó szempont, nincs hatással az adójogi következményekre.
A szabályok alkalmazása esetén tekintettel kell lenni arra is, hogy a vélelem megdöntéséhez a törvény egyes pontjaiban foglaltak alakulását az aktuális állapothoz képest kell vizsgálni. Annak nincs jelentősége, hogy valamely kisadózó a vizsgált időszakot megelőzően munkaviszony keretében látta-e el a feladatokat, illetve milyen irányítási rendben látta el azokat, hanem annak, hogy a vele kötött szerződéshez kapcsolódó adatok alkalmasak-e a törvényi vélelem megdöntésére.
A kata adóalanyiság megszüntetése és az átalányadózás
Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt valamennyi feltételnek.
Többekben felmerült kérdésként, hogy mi a helyzet akkor, ha a kisadózó egyéni vállalkozó már előre tudja, hogy a kifizetőtől a számla kiállításának napját követő hónapban fogja csak ténylegesen megszerezni a bevételt, vagyis tehet-e arra vonatkozó bejelentést a számla kiállítás hónapjában, hogy a következő hónap első napjától nem kívánja alkalmazni a katát és egyidejűleg bejelentheti-e, hogy a katát követően átalányadózást választ?
A NAV természetesen elfogadja az adózónak a kata-alanyiság megszüntetésére irányuló bejelentését akkor is, ha az adózó a bérbeadásból/kifizetőtől származó bevételszerzést, vagy a nem főfoglalkozásúvá válást jelöli. Az adatlapon lehetőség van a bejelentés előremutató hatállyal történő megtételére. Az adózónak mindkét jogcímen történő bevételszerzés esetében is lehetősége van a bejelentéssel egyidejűleg átalányadózást választani.
A kata-alanyiság megszüntetésére tett fenti bejelentés alapján az adóalanyiság megszüntetésére a bejelentés hónapjának utolsó napjával kerül sor. Kivételt jelent, ha az egyéni vállalkozó a bérbeadási tevékenység bevételének megszerzését, vagy a kifizetőtől történő bevételszerzést jelenti be, mert ilyenkor a bevétel megszerzését megelőző nappal szűnik meg az egyéni vállalkozó kisadózói jogalanyisága. A Kata tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés kivételével minden olyan bejelentés esetében, amely a kata-alanyiság megszűnéséhez vezet, a NAV határozatot hoz.
A ’T101E jelű nyomtatvány A-03 lapjának „az új kata-alanyiság megszűnése” rovat négyféle bejelentésre vonatkozó nyilatkozatából bármelyik nyilatkozat (1db) jelölése esetén választható az átalányadózás, ha az adózó megfelel az Szja tv.-ben foglalt, az átalányadózásra vonatkozó szabályoknak. Azon adózók esetében, akik az adatlapon történő bejelentéssel nyilatkoznak az átalányadózás választásáról, az adóhatóság minden esetben elfogadta és jelenleg is elfogadja ezt a bejelentést.
(Cikkünket teljes terjedelmében TB és Bérszámfejtési Módszertani Szemle 2024. évi januári számában olvashatják)
