Dolgozhat-e katás vállalkozó társasháznak?
Olvasási idő: 6 perc
A kérdés elsőre furcsán hangzik, de mégis fontos. „Lakosságnak” minősül a társasház vagy sem? Ebből pedig következik egy már érthetőbb felvetés: katás vállalkozó dolgozhat-e a társasháznak (takarítás, zöldterület kezelés, karbantartás) illetve társasház-kezelést elláthat-e?
Kiindulási pont az, hogy a társasház a tulajdonostársak közössége. A társasház alapításával, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) tartalmazza, míg az adózással kapcsolatos rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.), az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.), illetve az adózás rendjét szabályozó jogszabályokban kell keresnünk.
A társasház a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó egyéb szervezetnek minősül, számviteli nyilvántartásait és beszámolási kötelezettségét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint kell vezetnie, illetve teljesítenie.
A társasház az Szja törvény hatálya alá tartozik, önálló adószámmal. A közös név alatt megszerzett bevételeket személyi jövedelemadó terheli, míg a társasház az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében kifizetőként jár el.
A leírtakhoz igazodóan a társasház adójogi értelemben önálló adózónak minősül.
A társasház tehát nem magánszemély, így a KATA szerinti jogviszonyban nem lehet a társasháznak számlázni – legalábbis az eddigi rendelkezésre álló információk alapján. Amennyiben a vállalkozó havonta magánszemélyeknek számláz, akkor az – hangsúlyozottan elvileg – járható út lehet.
