Katázó varrónő

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.01.09

Olvasási idő: 8 perc


Egy varrónő gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozik: előbbi 2023. február 26-án lejár. Erre tekintettel nem volt eddig minimum járulék fizetésére kötelezett, éves elszámolással adózott, nem választott könnyített formát. A vállalkozói teljes bevétele éves szinten 3-4 millió forint között van. Érthető, ha nála is felmerül 2023-től a KATA és az általányadózás közötti választás nagy kérdése.

A varrónő vállalkozó bevételének 90%-a magánszemélyektől származik. Tevékenysége: 141301 - Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) m.n.s. A minimálbér-emelést látva úgy tűnik, az alacsony jövedelem miatt a KATA-val (nyugdíj előtakarékosság) jobban járna, még ha az az évi egy két céges számla igény ki is esne emiatt. Nagyon fontos tényező, hogy a tevékenysége szakképesítéshez kötött-e, illetve 40% vagy 80%-os költséghányad alá tartozik? A költséghányad elvileg 80%, de a szakképesítésre nem találtunk egyértelmű választ, ez kérdésünk is. Emiatt az adózásilag költségesebb verzióval számolt. Általányadó esetén január 1-től kellene választani, KATA esetében elvileg érdemesebb a gyet lejáratakor belépni.

Adójogi értelemben mindenképpen a KATA szerinti adózást célszerű választani vagy abban maradni, a magánszemélyeknek történő szolgáltatás miatt. 

Átalányadózás esetén a 40%-os költségelszámolás lenne lehetséges a tevékenységhez igazodóan. A céges bevételt is lehet legálisan rendezni, igaz nem KATA bevételként. Cégeknek történő szolgáltatások eseteiben megbízási szerződést kell kötni és ennek alapján a céges kifizetések is lehetségesek. Ebben az esetben magánszemélyként dolgozna (vállalkozna) meghatározott feladatokra. A bevétele pedig az önálló tevékenységből származó jövedelemként lenne adóköteles.

A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes).

Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően. Tehát lehet az áfakörnek tagja vagy alanyi adómentes adózó, azaz a számlát áfamentesen állítja ki. Az adószám kiváltásának kérdését előzetesen a megbízóval kell egyeztetni. Ennek akkor szokott jelentősége lenni, ha a megbízó ragaszkodik a számlához, mert azt csak az adószámos magánszemély tud kibocsátani. Megjegyzendő, hogy adószám nélküli megbízási jogviszonyban a NAV elfogadja a számviteli bizonylatot is, tehát elvileg nem kell havonta számlázni. Esetünkben nem célszerű kiváltani az adószámot, az elszámolás történhet adószám kiváltása nélkül is.

Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti díjból a kifizető milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át a megbízottnak a jogszabálynak megfelelően.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek (számlával), akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak a megbízási díj maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek, akár felmerült költség, akár nem.
Tehát a tételes költségelszámolás csak bizonylatokkal, vagyis számlákkal alátámasztva lehetséges havi elszámolással. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a. Ha pl. a megbízási díj 100 ezer forint havonta, akkor a vélelmezett költség 10 000 forint lesz (bizonylat és számla nélkül), ebből következően az adóalap 90 000 forint és ennek a 15%-át (13 500) kell levonni Szja adóként.
A TESZOR 141301 tevékenység nem engedélyköteles, ezért a határt az szabja meg, hogy a vállalkozó milyen jellegű munkákat tud elvállalni és hibátlanul elvégezni.