ADÓVÁLTOZÁSOK 2023: A kiva jövő évi változásai

Sándorné Új Éva Dátum Legutoljára frissítve: 2022.12.18

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 718 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

A nyári adóváltozások teljesen új alapokra helyezték, mondhatni megszüntették az egyik kisadó, a kata lehetőségét és alkalmazhatóságát. A kisvállalati adóra vonatkozó szabályozás ugyanakkor továbbra is megmaradt, és 2023-ban is csupán néhány elemében módosul.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása nyomán a 2012. évi CXLVII. törvény kisadózó vállalkozókra vonatkozó részeit 2022. augusztus 31-én hatályon kívül helyezték. Megmaradt viszont a kisvállalati adóra vonatkozó szabályozás. A kisvállalati adó választásának egyik előírása, hogy a létszám ne haladja meg az 50 főt. A módosító törvény újra fogalmazta az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó meghatározását. Az új szabályozás értelmében az átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint meghatározott állományi létszám. Jelenleg a 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell meghatározni a létszámot.

A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezmény jelenleg az érintett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. 

Ez a szabály az érintettekre nézve változik. 2023. január 1-jétől a kedvezmény összege a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A kisvállalati adó alóli kiesési feltételek módosítása

A kisvállalati adótörvény nem csupán a választási feltételeket, hanem a kisvállalati adó alóli kiesési feltételeket is tartalmazza. A kiesési feltételek pontostásra kerültek. Megszűnik s kisvállalati adóalanyiság, ha a NAV 

  • ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért, vagy 
  • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy 
  • igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért véglegessé vált döntéssel mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnése a fenti esetekben a NAV határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napja.

Ugyancsak megszűnik a kisvállalati adóalanyiság abban az esetben, ha a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontjára, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontjára, illetve a 16/A. §-ára, vagy 16/B. §-ára hivatkozással adóalap-módosítást kell végrehajtani.

Összhangteremtés a számviteli törvénnyel

A jelenlegi szabályozás alapján nem minden esetben tisztázott a kisvállalti adótörvény és a számviteli törvény kapcsolata. A törvénymódosítás megteremti az összhangot a két törvény között. A módosítás alapján a kisvállalati adó alanya – a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozót és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy kivételével – az számviteli törvény hatálya alá tartozik.
A következő módosítás az, hogy a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles teljesíteni.

A személyi jellegű kifizetések pontosítása

A kisvállalati adóalap két részből áll. A növelő-csökkentő tételek egyenlegéből és a személyi jellegű kifizetésekből. Személyi jellegű kifizetést képez a tb-járulék alapja. A módosító törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül a garantált bérminimum 112,5 százaléka arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
 

Az adóalap 2022. január 1-jétől a KIVA esetében a bruttó árbevétel 10 százaléka. Ez az adóalap tartalmazza a személyi jellegű kifizetéseket, a tőke- és osztalékműveletek egyenlegével módosítva, valamint figyelembe véve néhány további tényezőt. Fedezze fel a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont Adó- és Tb-különszámát, amit már több mint tízezren töltöttek le! Kattintson most, és lépjen be az adózással és tb-vel kapcsolatos legfrissebb információk világába!