Kivás betéti társaság újra aktív beltagja
Olvasási idő: 3 perc
Adott egy Kiva adózási módot választott betéti társaság, ahol a beltag vezető tisztségviselő és aki a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre kötelezett is. A kültag nem lát el semmilyen feladatot, mivel máshol biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Jelenleg a beltag 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy munkahelyen, a bt. alvó módban van. A közeljövőben újra aktívabb lenne a beltag a cégben, így felmondana a munkahelyén és társas vállalkozóvá válna.
Ugyanakkor egyelőre a bevétel nagyjából csak a minimálisan befizetendő Tb-t és szochót fedezné, mint társas vállalkozóként, tagként működne közre. Tehát nem megbízással, nem munkaviszonyban. Jövedelmet nem venne ki a cégből, csak a kötelezően fizetendőket teljesítené. Ilyen esetben hogyan alakul a kiva (előleg) adó alapja, hogy kifizetés nem történik, csak a minimum utáni befizetések? Nem kell fizetni szochot a minimum után, hanem kiva lesz fizetve (10%) az előleg bevallás során?
Amíg a beltag úgy folytatja a tevékenységét a cégben, hogy mellette van heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonya, addig a társaságban a járulékalap kötelező minimumára vonatkozó előírás nem vonatkozik rá. A közterhek alapja a ténylegesen felvett tagi jövedelem, ami adott esetben nulla forint is lehet.
Ha a munkaviszonyát megszűnteti és úgy csak a társas vállalkozásban tagi jogviszonya alapján lesz biztosított, akkor már a szóban forgó rendelkezést figyelembe kell vennie, azaz a minimálbér, illetve a garantált bérminimum figyelembevételével kell a járulékalapot megállapítania.
A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap). Nem képezi az adó alapját a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
Személyi jellegű kifizetésnek az a személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Amennyiben tehát az érintett tag nem vett fel ténylegesen jövedelmet a társaságtól, az azt is jelenti, hogy a rá jutó személyi jellegű ráfordítás nem érte el az előzőek szerinti minimumot, vagyis ezt a minimumot kell a kiva alapjaként figyelembe venni.
Az adóelőleg összege:
- az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a személyi jellegű kifizetések összege, és
- az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyott osztalékot), csökkentve az adóelőlegmegállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként együttes összegének a 10 százaléka.
Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
