Elszámolási kérdések családi gazdaság tagjának halála nyomán

Az elhunyt tag tehát a működés alatt beszerzett eszközei költségelszámolására kétféle módszert alkalmazott: terv szerinti értékcsökkenést ill. egy összegű elszámolást. Első kérdés, hogy az elszámoláskor ezeket az eszközöket figyelembe kell-e venni (mint a megszűnés különös szabályainak analóg alkalmazását)?

További kérdés, hogy a családi gazdálkodás megszűnése esetén kinek a tulajdonába mennek át az eszközök? Amennyiben a családi gazdaság vezetőjének tulajdonába, kell-e a még le nem írt összeggel vagy az egyösszegű leírással beszerzett eszközök piaci értékével a többi tag felé elszámolni, tekintve, hogy az eszközök beszerzése a közös bevételből történt, a  beszerzési értékük (egyösszegben vagy évenkénti értékcsökkenéssel) részben vagy egészben költségként elszámolásra került, sőt a hitelből megvalósított eszközök esetén a kamat is. A megmaradó eszközökkel pedig az a tag, aki megkapja, további bevételeket érhet el, hiszen még az adózásilag nullára írt eszköznek is van piaci értéke. 

A családi gazdaság tagja halála esetén az addig az időpontig megszerzett bevételt és a költségeket fel kell osztani az addigi közös  tevékenységet folytató családtagok között. Év végén a megmaradó (esetleg belépő új taggal is) tagok  által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget (aminek nem része a kilépők részére elszámolt bevétel és költség) az előzőekben meghatározottak szerint az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani.

Az addig közösen beszerzett eszközöket a családi gazdaság tovább használja, annak a felosztását nem kell elvégezni. A költségek szétosztásánál az eszközök után elszámolt költségeket előbbi felosztás szerint kell figyelembe venni. Az elhalálozott tag által bevitt vagyonnal el kell számolni, (közös használatba adott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és mezőgazdasági termelőeszközök)

Megszűnés esetén vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. 

A felosztandó vagyont az alapító okiratban rögzítettek szerint, ill. a családi gazdaság tagjainak erre vonatkozó megállapodása alapján kell elszámolni. A kivett vagyon – amennyiben a bevitt vagyont meghaladó – vállalkozásból kivett vagyonként személyi jövedelemadóköteles.

Ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg. Ha a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg.

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény
6. § (1) Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
(2) Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § (1) Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a gazdálkodást tovább folytató tagokra vonatkozóan, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. Ha a tagok száma egy főre csökken, az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályát veszti.
(2) A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag őstermelők családi gazdaságából történő kilépését az őstermelői nyilvántartásban átvezetik,
b) a tagot törlik az őstermelői nyilvántartásból,
c) a tag elhalálozik,
d) a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat megszakad.
(3) Ha az elhunyt tag örököse mezőgazdasági őstermelőnek minősül és a többi taggal hozzátartozói láncolatban áll, akkor a tagok hozzájárulásával az őstermelők családi gazdaságába tagként beléphet.

(4) Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya megszűnik, a bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölni az új képviselő személyét. Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott esetben szűnik meg, akkor a tagoknak 15 napon belül be kell jelenteniük az új képviselő személyét.
(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal hatvan napon belül el kell számolni. A közös használatba adott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és mezőgazdasági termelőeszközök használatát, azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vissza kell szolgáltatni.

15. § (6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból a családi mezőgazdasági társaságot, ha
a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,
b) megszűnik vagy egyesüléssé alakul,
c) tagjainak száma egy főre csökken,
d) a tagja tekintetében a hozzátartozói láncolat megszakad és e tag a tagsági jogviszonyát nem szünteti meg, vagy…
19. § (2) Akik 2020. december 31. napján hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1. napjától kezdődően b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították. (10) *  A termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt 2021. évben - a gazdálkodó döntésének megfelelően - nem kell beleszámítani a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételbe.

665/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról

A hozzátartozó láncolat igazolása
Személyi jövedelemadó törvény:
3. §  18. Mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.
85. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység), tevékenységek bevétele, ha annak mértéke - több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva - a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.