Biztosítás az új kata törvény szerinti kisadózó esetén

Dr. Futó Gábor Dátum Legutoljára frissítve: 2022.11.02

Olvasási idő: 10 perc


A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló új Kata törvény 2022. szeptember 1-jétől jelentősen megváltoztatta a Kata adóalanyiság feltételeit. Igen sokan kihullottak a rendszerből, s újabban csak sokkal szigorúbb feltételek melltett választható ez a közteherfizetés módszer.

Ezt az adózási formát már csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, vagyis az, aki szere-pel az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Az új törvény alkalmazásában főfoglalkozású egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó, kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:  
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglal-koztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellá-tásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegé-szítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti neve-lőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett álla-mokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

A kisadózói adóalanyiság megszűnik – többek között – ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt. Akinek közülettel (tehát nem csupán magánszeméllyel) van szerződése és nem taxis, az ne is válassza a Katát, hiszen úgyis kikerül belőle. A kisadózó az ilyen bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles beje-lenteni az állami adó- és vámhatósághoz, ha kifizetőtől szerez bevételt.

A tételes adó mértéke és megfizetése

A tételes adó mértéke havonta 50.000 forint. Ezt az összeget meg kell fizetni az adóalanyiság fenn-állásának minden megkezdett naptári hónapjára.
A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A tételes adózás egy bizonyos keretösszegig folytatható 50.000 forintos adó fizetése mellett, ez az egyéni vállalkozásból származó évi 18 millió forintos bevétel. Ezen keretösszeget meghaladó bevétel után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetni. Amennyiben a kisadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó különadó megfizetésére köteles, a különadót az adóévet követő év február 25. napjáig vagy – ha az adóalanyi-ság év közben szűnik meg – az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül vallja be és fizeti meg. A különadó megfizetése nem mentesít az 50.000 forint megfizetése alól.

A kisadózó nem fizeti meg az 50.000 forint összegű tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, ame-lyek egészében
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgon-dozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott, vagy
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve, ha az adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett idő-szakban bevételt szerez.
Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a fenti a) – c) pon-tok szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a tételes adót nem kell megfizetni.
Ezekről a d) pont kivételével (mert erről az adóhatóságnak hivatalból tudomása van) bejelentést kell tenni az adóhatósághoz.

Mit vált ki a tételes adó – az ennek megfizetésével teljesített közterhek

A kisadózó az adóalanyiság időszakában mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:  
a) az Szja tv. szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme

A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elő-segítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havonta 108.000 forint. A Tbj. szerinti ellátások:

Egészségbiztosítási ellátások
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások;
- csecsemőgondozási díj,
- gyermekgondozási díj,
- táppénz,
- örökbefogadói díj,
c) baleseti ellátások:
- baleseti egészségügyi szolgáltatás,
- baleseti táppénz,
- baleseti járadék;
d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
- rokkantsági ellátás,
- rehabilitációs ellátás.

Nyugdíjbiztosítási ellátások
a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,
b) hozzátartozói nyugellátás
- özvegyi nyugdíj,
- árvaellátás,
- szülői nyugdíj,
- baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A kisadózó vállalkozók tételes adóját fizető személyek nem tartoznak az Szja tv. hatálya alá, így nem vehetnek igénybe családi adókedvezményt. Ennek alapján ezzel a jogviszonnyal nem lehetnek jogosultak a Tbj.-ben szabályozott családi járulékkedvezményre sem.


A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettségének beje-lentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint a kis-adózói státuszának bejelentésével teljesíti.