Az átalányadózó „szomorúsága”: a szüneteltetés

Egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta, még 2024. január 1-jét megelőző időponttól. 2024. április 2-án elektronikusan bejelentette az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető szervhez, hogy ez év április 3-ától egyéni vállalkozói tevékenységét bizonytalan ideig szünetelteti.
Kérdésként merült fel, hogy április hónapra milyen összegű társadalombiztosítási járulékot (18 százalék), szociális hozzájárulási adót (13 százalék) és mennyi egészségügyi szolgáltatási járulékot (összege 2024. évben havi 11.300 forint, naptári napokra 380 forint) kell fizetnie. És persze eleve felmerül a kérdés, hogy mi lesz április hónap után mindaddig, amíg a vállalkozói tevékenység szünetelése alatt az illető nem tud más biztosítási kötelezettséggel járó új jogviszony létesíteni.

Alkalmazandó jogszabályok

• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.),
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a biztosítási jogviszony keletkezésétől a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

A 2023. január 1-jétől érvényes új szabály szerint az Szja törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb a személyijövedelemadó-előleg alapja, mint az év hátralévő részében. Tekintettel arra, hogy a járulékalapot a személyijövedelemadó-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a járulékalap az év első hónapjaiban alacsonyabb, mint az év vége felé haladva. Viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum járulékalap miatt havonta legalább a minimálbér után akkor is meg kellett fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelem nulla vagy kevesebb, mint a minimálbér. A korábbi szabályok alapján a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhatott, hogy ugyanakkora éves jövedelem után az év egészére vetítve eltérő járulékfizetési kötelezettség keletkezett. Az eltérés különösen akkor jelentős, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen személyi jövedelemadó köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kellett társadalombiztosítási járulékot, amelyekben nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan, de az adómentes.

A „göngyölítés”

Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékét, göngyölítéses járulékfizetési szabály került bevezetésre.

Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosításijárulék-fizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizette meg a járulékot.

A társadalombiztosítás szempontjából minimálbér:

• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
• a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A minimálbér összege 2023. december 1-jétől 266.800 forint, a garantált bérminimum pedig 326.000 forint.

Megemlítjük, hogy adott esetben az egyéni vállalkozó főtevékenysége nem igényel középfokú végzettséget, ezért a havi 266.800 forintos összeget kell alapul venni. A fenti göngyölítéses szabálynak pedig esetünkben nincs jelentősége, mert az átalányadózó jövedelme alacsony volt 2024. január, február és március hónapban is, ezért erre az időszakra a 326.000 forintos bérminimum után fizette meg a társadalombiztosítási járulékot.

Hasonló szabályai vannak a Szocho tv-nek is azzal a különbséggel hogy a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
Általános szabálya a Tbj.-nek – 40. § (4) bekezdés –, hogy az imént meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell minden olyan időszakkal, amely alatt az egyéni vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e) fogvatartott,
f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.

Tehát az f) pont miatt  április hónapra a teljes havi járulékot és adót meg kell fizetni! Nem csak a két nap utáni arányos részét.

A teljesség kedvéért az f) ponthoz némi magyarázat is tartozik. Azt, hogy „a tevékenységet a tárgyhó egészében kell szüneteltetni” a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 134. § c) pontja vezette be 2024. január 1-jétől. Korábban ez a szabály volt érvényben: a „járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti”. Ehhez van a Tbj. 105/D. §-a szerint átmeneti rendelkezés miszerint a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Csakhogy esetünkben ezzel a szabállyal nem megyünk semmire!

Mi a helyzet az egészségügyi szolgáltatási járulékkal?

A Tbj. 16. § f) pontja szerint szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
Fő szabályként az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnési után még 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ez a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerinti szabály.
Ugyanakkor ez a szabály az Ebtv. 29. § (10) bekezdése folytán a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható!
Ezért aztán 2024. április 2-át követő naptól 28 x 380 forint = 10.640 forint összeget meg kell fizetni!
Újabb biztosítással járó jogviszony hiányában majd májustól havonta 11.300 forintot kell fizetni.
Biztosítási jogviszony hiányában azonban májustól nincs járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség. De nincs társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság sem.
Ami az április hónapot illeti, „huncut” a jogi szabályozás. Hiába a teljes havi járulékfizetés, csak 2 nap szolgálati idő szerezhető a nyugdíjhoz, egészségbiztosítási készpénzellátás (például táppénz, csed, gyed) nem jár, mert az ilyen ellátás csak a biztosítással járó jogviszony fennállása esetén igényelhető.