Az új Kata és a többiek
Olvasási idő: 8 perc
A kata adózás törvényi szabályozásában bekövetkező változások után megszülető „új kata” az adózók többsége számára már nem bizonyult megfelelőnek. Az érintettek azóta minden bizonnyal kiválasztották a nekik leginkább megfelelő új adózási formát, de talán érdemes még egyszer áttekinteni a kata és a többi adózási lehetőség viszonyát , összehasonlító jelleggel is.
Az új Kata és az áfa
Katás vállalkozó is lehet áfás, ha ezt választja vagy kötelező neki, ha meghaladja az alanyi mentes értékhatárt. Ez az értékhatár 2023-ban 12 millió ft.
Amennyiben induló vállalkozásról van szó, akkor ezt az értéket arányosítani kell az indulás évében.
Nézzük mindezt egy példán!
2023. október 15-én indítunk egy katás vállalkozást. A kata keretünk 4,5 millió ft, azaz október, november és december. Ha ezt meghaladjuk, akkor 40%-os plusz adót kell fizetni.
Az áfa keretet viszont nem havonta, hanem naponta kell nézni, azaz a működés napjait kell figyelembe venni.
12.000.000/365*78 nap = 2.564.384 ft.
Ha ezt az összeget átlépjük, akkor kötelesek vagyunk bejelentkezni az áfa alá, és már abban a számlában fel kell számítani az áfát, amiben elértük az értékhatárt.
Itt nincs jelentősége, hogy a számlát kifizették vagy sem, mint a kata bevételnél és a számla teljesítés dátumát kell figyelembe venni.
Csak az indulás évében kell arányosítani az áfát, azaz a következő évben már jár a 12 millió Ft-os alanyi mentes keret, még akkor is, ha szünetelünk, mert a szünetelés nincs hatással az alanyi mentes áfa keretre, míg a katás bevételi határt csökkenti.
Az új Kata és az iparűzési adó
Van a normál iparűzési adófizetési kötelezettség, amelynek az alapja az árbevétel és csökkenthető az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értékével, és ezután kell megfizetni a maximum 2%-os iparűzési adót (ez önkormányzatonként eltérő lehet).
2023-tól bevezetésre került az egyszerűsített iparűzési adó, amely bevételi értékhatárhoz kötött. Katások is választhatják ezt, sőt, őket automatikusan be is sorolják ide. A tételes iparűzési adó lényege, hogy 12 millió Ft-os bevételig évi 50.000 ft az adó (2%-os iparűzési adónál), 12 millió ft és 18 millió ft között 120.000 ft/év az adó, és 18 millió ft és 25 millió ft között 170.000 ft/év az adó. 25 millió forint felett a normál iparűzési adó szabály szerint kell számolni.
Miből lehet választani, ha már nem jó nekünk a kata?
Egyéni vállalkozóként lehetünk átalányadósok és tételes költségelszámolásúak. Cégként választhatjuk társasági adót és a kivát.
Az átalányadó lényege
Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható.
Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, vagy nem választhatja az új katát, vagy olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni, mint például aki kiskereskedelmi tevékenységet végez, de figyelni kell a bevételi értékhatárra.
Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja, a tevékenység egészére. Nincs tevékenységi korlát, azaz minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.
Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:
- 40%
- 80%
- 90%.
Hogy melyik költséghányadot alkalmazhatjuk, az a végzett tevékenységtől függ, pontosabban amelyikből bevételt szereztünk.
Az átalányadó alapja
Bevétel (ami befolyt) mínusz költséghányad (mértéke a végzett tevékenységtől függ) = JÖVEDELEM.
Azaz, ha a havi bevételünk 1.000.000 forint és 40%-os költséghányad alkalmazására vagyunk jogosultak, akkor a költséghányad összege 400.000 forint és a jövedelem 1.000.000 - 400.000 = 600.000 forint. Ez lesz a kiindulási adóalap. Aztán ezt még korrigáljuk a mentesített adóalappal.
Adómentes jövedelem
Adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
Ez 2023-ban 232.000*12/2=1.392.000 ft.
Ezt NEM a bevételből kell levonni, hanem a jövedelemből, ami ugye Bevétel mínusz Költséghányad.
Nincs arányosítás, azaz az év közben kezdő átalányadózóra is a teljes összeg vonatkozik.
Az átalányadónál fizetendő adó és járulék
A Jövedelem után (ami a Bevétel mínusz Költséghányad) kell
- 15% személyi jövedelemadót
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot
- 13% szociális hozzájárulási adót fizetni.
Nyereségadót és osztalékadót nem kell fizetnie.
A jövedelemből kell levonni az adómentes részt.
A tételes költségelszámolás lényege
A tételes költségelszámolás lényege, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket levonjunk a bevételből és ezután fizetjük meg az adót. Itt gyűjteni kell a számlákat és törvényben meghatározott szabályok szerint számolhatjuk el.
A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelem után még fizetni kell 15%-os személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót. Egyéni vállalkozóként ezt kötelező megfizetni.
A szociális hozzájárulási adónak van maximális mértéke, a minimálbér 24-szerese, azaz maximum ezután az összeg után kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ezt az alapot még lehet csökkenteni, pld a bruttó munkabér vagy vállalkozói kivét összegével, vagy bérleti díjként kapott bevétel összegével.
