Így átalányadóztunk 2024-ben

Átalányadó: továbbra is a legjobb lehetőség, de figyeljünk a részletekre!

Az átalányadózás kínálta kedvező lehetőségek közül elsőként emelhetjük ki, hogy az egyéni vállalkozók bevételükből egy meghatározott költséghányad levonásával számolják ki az adóköteles jövedelmüket, így kevesebb adminisztrációs terhet viselve teljesítik adózási kötelezettségeiket. Az átalányadózás lehetőségével elsősorban azon vállalkozóknak érdemes élniük, akiknek tevékenysége nem igényel részletes költségelszámolást, és akik a tevékenységükből származó bevételeik egy részét átalányként számolhatják el.
Az átalányadózás további, jól ismert előnye, hogy a vállalkozónak nem kell minden egyes költségtételt nyilvántartania és elszámolnia, ehelyett tevékenységi típustól függően fix költséghányadot alkalmazhat, ami egyszerűsíti az adózási folyamatot. Ez a megoldás különösen előnyös azok számára, akik kisebb költségekkel dolgoznak, vagy olyan tevékenységet végeznek, ahol a költségek pontos meghatározása és elszámolása nehézkes lenne.

Amiről az átalányadózók legtöbbet beszéltek 2024-ben

Az átalányadó alkalmazásának feltételei változatlanok maradtak: az átalányadó addig alkalmazható, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozói bevétele pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.
Ami a sokat érintett szünetelés feltételeit illeti: új szabály, hogy ha egy egyéni vállalkozó az adott adóévben 181 napot el nem érő egybefüggő időtartamban szünetelteti a vállalkozását, akkor úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés miatt nem szükséges bevallást beadni. A fenti szabály értelmében a például 1-2 hónapig szünetelők is az egész adóévre szóló bevallást nyújtanak be 2024. január 1-jétől.
A járulék és a szociális hozzájárulási adó alapjának számítására, valamint a járulék és szocho bevallására vonatkozó szabályok változása ugyanakkor egy kis odafigyeléssel jóval kedvezőbbé teheti az átalányadózás rendszerét az ún. göngyölített közteherviselés lehetőségével.

Az átalányadó választásának feltételei és jogosultsági korlátok

Az átalányadó annak kedvező, akinek kevés költsége van, vagy nem választhatja az új katát, vagy olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni, például aki kiskereskedelmi tevékenységet végez, de a bevételi értékhatárt szem előtt kell tartani. Ez az értékhatár a minimálbér tízszerese, amely 2024-ben 32.016.000 Ft, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 160.080.000 Ft.

Aki átalányadózást kíván választani, annak be kell jelentenie ezt a döntést a tevékenység megkezdésekor, vagy már működő vállalkozás esetén az előző adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban, amelyet a tárgyévet megelőző év május 20-ig kell benyújtani. Az átalányadózás kapcsán az időbeli korlátokra is figyelni kell. 

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnhet, ha a vállalkozó bevétele meghaladja a meghatározott értékhatárokat. Az adóhatóság által kiszabott mulasztási bírság, például számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén is megszűnik az átalányadózás lehetősége, és az érintett vállalkozónak más adózási formára kell áttérnie.

Melyik törvény szabályozza az átalányadózást?

Az SZJA törvény tartalmazza az átalányadó szabályait, de további törvényeket is figyelembe kell venni. Például az áfatörvényt, a helyi adókról szóló törvényt, a társadalombiztosítási törvényt és a szociális hozzájárulási adó törvényt.

Bevételi értékhatár

Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja, a tevékenység egészére. Nincs tevékenységi korlát, azaz minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

A megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra átalányadózás ismételten nem választható. Azaz a kilépés (kiesés) évében és a még rá következő évben nem lehet, utána már lehet átalányadós. 

A tevékenységet év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe, azaz a bevételi értékhatárt arányosítani kell a működő napokra. Év közben kezdőnek kell tekinteni azt a vállalkozót is, aki katáról tért át átalányadóra

Mi számít bevételnek az átalányadózásban?

Az átalányadóban bevételnek számít minden olyan összeg, amit az egyéni vállalkozó tevékenységével összefüggésben kap, például eladott termékek, nyújtott szolgáltatások ellenértéke. Nem számít bevételnek a támogatásként, kölcsönként vagy egyéb, nem közvetlenül a vállalkozói tevékenységből származó összeg, így például a vissza nem térítendő támogatások, illetve a magánszemélyként kapott jövedelmek sem.

Költséghányadok:

A jövedelem megállapításakor a bevételből tevékenységtől függően költséghányadot lehet levonni az alábbiak szerint:

• 90%: kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén,
• 80%: meghatározott ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységek esetén,
• 40%: egyéb tevékenységek esetén.

80%-os költséghányad 

Ez a költséghányad a törvényben meghatározott tevékenységek esetében alkalmazható, ha a vállalkozó az adóév során kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét végzi:  
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR’08 01, 02), bányászati (TESZOR’08 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR’08 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR’08 41, 42); 
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR’08 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR’08 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR’08 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR’08 81.30.10); 
c) halászati szolgáltatás (TESZOR’08 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR’08 03.00.72); 
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR’08 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR’08 18.20) kivételével; 
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR’08 43); 
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR’08 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR’08 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR’08 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR’08 43.21, 43.22, 43.29); 
g) a taxis személyszállítás (TESZOR’08 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR’08 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR’08 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR’08 49.41.1); 
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR’08 95.1); 
i) fényképészet (TESZOR’08 74.20); 
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR’08 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR’08 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR’08 96.09.11); 
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56); 
l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR’08 85.53.11).

Személyi jövedelemadó 

Szja előleget negyedévente kell fizetni, azaz negyedévente össze kell adni a befolyt bevételt, figyelembe véve a vonatkozó költséghányadot, ebből le kell vonni a mentesített összeget, és a fennmaradó rész után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót. Az éves szja bevallásban kell az egész évről elszámolni. Szja előleget akkor kell fizetni, ha a fizetendő összeg elérte a 10.000 Ft-ot. Ha már egyszer elérte, akkor utána göngyölítetten kell figyelembe venni.

Társadalombiztosítási járulék 

Átalányadózás esetén az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt. Adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Amíg az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg a fenti összeghatárt, addig a jövedelem teljes egészében adómentes.

Szociális hozzájárulási adó 

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a havi adóalap számításának alapja a személyi jövedelemadó köteles jövedelem, amelyet az év elejétől (vagy a biztosítási jogviszony kezdő napjától) a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban állapítanak meg. Ezt a jövedelmet csökkentik az előző negyedévek során már adóalapként figyelembe vett összeggel, majd elosztják azoknak a hónapoknak a számával, amikor a vállalkozó biztosítási jogviszonya a tárgynegyedévben legalább egy napig fennállt. Fontos, hogy az így kapott adóalap nem lehet kisebb, mint a különös szabályok szerint megállapított minimális összeg.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. 

Kedvezmények

A magánszemélyek összevont adóalapja többféle kedvezménnyel csökkenthető. Ilyen a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény.

Nyilvántartás

Amennyiben az áfa-levonási jog nem kerül érvényesítésre, a pénztárkönyv bevételi adatait kell vezetni, és a vállalkozással kapcsolatban felmerült összes költség bizonylatát meg kell őrizni.

Átalányadó és az áfa 

Átalányadózó is lehet áfás, sőt bizonyos esetekben ez kötelező is. Kötelező áfa kötelezettség lép fel például akkor, ha a vállalkozó éves bevétele átlépi az értékhatárt, amely jelenleg 12 millió Ft. Emellett bizonyos tevékenységek esetén (például ingatlan-bérbeadás) az áfaalanyiság szintén kötelező, így az átalányadózó vállalkozónak az áfára vonatkozó szabályokat is figyelembe kell vennie.

Az iparűzési adó alapja 

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve 

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével, b) az alvállalkozói teljesítések értékével, 
• az anyagköltséggel, 
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Átalányadózási útmutató – továbbra is elérhető!

Az átalányadózás egyszerűbbé teszi tehát az egyéni vállalkozók adózási kötelezettségeinek teljesítését, és lehetőséget kínál a költségek átalányként történő levonására is. A megfelelő értékhatárok, költséghányadok és kedvezmények figyelembevételével az átalányadózás nemcsak adminisztratív könnyítést nyújt, hanem optimalizálhatja is a vállalkozás adóterheit.

Mintegy 50 oldalas kiadványunk – 20 kalkulátor-táblázattal – az átalányadózás valamennyi esetkörét elemzi és megmutatja a legelőnyöseb adózási megoldásokat! 
Jól áttekinthető, összefoglaló kiadványunk idén is a megszokott, gyakorlatias megközelítéssel, számítási példákkal, egyes működési formák összehasonlításával segít választ adni arra, hogy kinek, milyen módon éri meg az átalányadózás.