Sporteszköz beszerzés

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.04.15

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 222 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Egy KIVA szerint adózó kft. vásárolt egy sportcélú felszerelést munkavállalói számára. Hogyan számolhatják el számviteli szempontból helyesen?

Feltételezhetően ez egyes meghatározott juttatásként adózik mivel a munkavállalók közül a sportszert (ami egy pingpongasztal) bárki használhatja, Áfát nem helyezünk levonásba. Az asztal értéke nettó 214 173 Ft, tehát ezt fel kell venni a tárgyi eszközök közé bruttó értéken 272 000 Ft értékben. A tárgyi eszközök között pedig az üzemkörön kívüli berendezések között számoljuk el? Az értékcsökkenést elszámolhatjuk éves szinten?

Nevezett pingpongasztal közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, mivel azt kizárólag a munkavállalók, a cég dolgozói használják.

Ezért azt a beszerzésekor (az Szt. 23. §-a alapján minősítve) az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek főkönyvi számlán kell nyilvántartásba venni: az előzetesen felszámított áfa nem vonható le (nem az adóköteles vállalkozási tevékenység érdekében történt a beszerzés), az áfát is magában foglaló bekerülési értékét elsődlegesen beruházásként kell kimutatni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések közé kell átvezetni. A tárgyi eszközök között nyilvántartásba vett üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések esetében is az Szt. 52. §-a alapján kell megállapítani az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést.

Ezt az értékcsökkenési leírást azonban nem a költségek között kell kimutatni, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 552 - K 149), mivel ez az eszköz a magánszemélyek (munkavállalók, dolgozók) személyes érdekeit szolgálja, a természetes személyek részére adott juttatásnak tekintendő.
Ez az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a kisvállalati adó alapját növeli.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


KIVA pénztárkezelés

A nyitó-záró pénztáregyenleg különbözete mikor adóköteles a KIVA adózás választás időpontjától vagy a tárgyévi nyitó időpontjától?

Kapcsolódó cikkek


KIVA 2024: legfontosabb tudnivalók és kedvezmények

A kisvállalati adó, azaz a KIVA mértéke 2024-ben is 10 százalék marad a jelenlegi információk szerint. Azok választhatják, akik más kritériumok mellett nem foglalkoztatnak többet 50 főnél és az előző üzleti évben az árbevételük nem haladta meg a 3 milliárd forintot.