A kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után osztalékot kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult.

Az egyszeres könyvvezetésről jóval kevesebbet lehet olvasni, mint a kettős könyvvitel témájában. Pedig az egyéni vállalkozók nem kettős, hanem csak egyszeres könyvvezetésre kötelezettek. Kivéve az új katás és átalányadós egyéni vállalkozókat. De mit is jelent röviden összefoglalva az egyszeres könyvelés, ami teljesen más gondolkodást igényel, mint a kettős könyvelés?

Számos könyvelő van, aki ügyfelének könyvel, bérszámfejt, vagy teljeskörűen könyvel és bérszámfejt, és sokaknak vannak egyéni vállalkozói is. Az ilyen formában érintettek hogyan tudják ügyfeleiket felkészíteni az Ügyfélkapu jövő évi megszűnésére és az azzal összefüggő változásokra?

A felmerülő kérdés a következőképpen szól: az IPA eszközérték arányos megosztása során a zárt végű lízingre fizetett díjakat is figyelemebe lehet venni a számítás során, vagy csak a nyílt végű lízing, illetve tartós bérlet keretében használt eszközöket? Általában a lízingdíjakat nem számoljuk el költségként mert „törlesztő részletek”.

Komoly változásokkal és még komolyabb feladatokkal fog járni az eddigi Ügyfélkapu megszűnése 2025. január 15-étől. Számtalan kérdés és tennivaló áll az érintettek előtt, most megpróbáljuk a legfontosabbat kiválasztani: Mi történik akkor, ha nem regisztrálok az Ügyfélkapu+-ra?